X-over revolution – fogalmaz PR-nyelven a Suzuki, ebbe a kategóriába tartozik az SX4. A japán gyártó terminológiája szerint ez „annak a koncepciónak az eredménye, amikor egy autó valamennyi kategóriából a legjobb összetevőket ötvözi, így tulajdonképpen nem ragaszkodik a hagyományos autós kategóriákhoz.” Nem részletezik, hogy pontosan mely kategóriák legjobb tulajdonságairól van szó, az olvasó képzelete szabadon szárnyalhat, akárcsak a blikkfangos megfogalmazás kitalálójáé. Más kérdés persze, ha mondjuk ugyanezen metódus alapján a konyhában tevékenykednénk, ehető lenne-e a kreálmány?
Lényeg a méret?
Lényeg a lényeg, van szép, új alsó-középkategóriás modell a Suzukinál, és honfitársaink szerelik össze Esztergomban, éves szinten 40 ezres darabszámban. Ezt kiegészíti még 20 ezer, Fiat-emblémával felöltöztetett, Olaszországba exportált autó. Az SX4-et alapvetően kétféle változatban készítik, városi és szabadidős felhasználásra. A városi különösebb csicsa nélkül, szolidabb dimenziókkal kerül utcára, míg a szabadidős modell valamivel nagyobb, karosszériáját számos SUV-s díszítőelem borítja. Az urbánus típus 4100 mm hosszú, 1730 mm széles, 15 colos felniken 1555 mm, míg 16-os kerekeken 1565 mm magas, tetősínnel pedig 1605 mm-re
nyúlik. A fickósabb outdoor modell négy centivel hosszabb, két és féllel szélesebb, s csak 16-os felnikkel szerelik fel. Kizárólag utóbbi verzió kapható négykerékhajtással, ami fél centivel keskenyebb első nyomtávot, viszont a gumimérettől függő 165/175 mm helyett 190 mm-re növelt hasmagasságot jelent. Kedves, pofás jószág. Városi kivitelben szerény, meghúzódó, élénken mosolygó típus, a szabadidő-terepjárós mázzal bevonva már kicsivel menedzseresebb, de azért a terepjárós ellenszenvesség még igen messze áll tőle. Fekete műanyag sárvédőív-burkolatok, oldalsó és alsó protektorok, elöl és hátul pedig fényezést védő takarólemezek borítják. A motorválaszték 1,5 és 1,6 literes benzinesekből és 1,9 literes Multijet dízelből áll. A 99 lovas 1,5-ös főleg adózási és biztosítási szempontból lehet vonzó, de ilyet nem vezethettünk, mivel a menetpróbán 1,6-os és 1,9-es, szabadidős külsejű, összkerékhajtású tesztpéldányok várták a nemzetközi sajtócsapatot. Tesztpárommal megegyeztünk, hogy a nálunk valószínűleg keresettebb benzinessel tesszük meg a hosszú utat, majd később megyünk egy kört a hatfokozatú váltóval kombinált dízellel is. A tesztút elnyúlt, visszaérkezés után villámtempóban vitték el megtankolni és lemosni a nyúzott autókat, így – bár idő lett volna – kénytelen vagyok a kollegák beszámolójára támaszkodni. Jól megy a dízel, de meglehetősen hangos – mondták.
Kicsit még zajos
4000-es fordulatszámon 145 Nm nyomaték, 5600-nál pedig 107 lóerő az 1,6-os maximális teljesítménye, az önsúly felszereltségtől függően 1200 kg körül alakul. Ez az egyik legsokoldalúbb hengerűrtartalom, ismerünk lomha, pörgős, gyenge és erős egyhatosokat is, de leggyakrabban az átlagos szó jut eszünkbe erről a méretről. Az SX4-ben sincs másként, hajunk nem hullik ki az unalomtól, nem maradunk szégyenben a piros lámpánál, viszont azért érdemes megfontolni, hogy milyen forgalmi szituációkban vállaljuk be az előzést. A korábbi Suzukik motorhangjával össze sem vethető, de azért ez a motor sem néma. 130 felett hosszabb távon már zavaróvá válik a motorzaj, és a kocsi körül kavargó szél hangja is az autópálya-sebesség betartására ösztönöz. Kellemes, határozott az ötfokozatú manuális váltó, a fékerő pedig a hátsó dobfék ellenére is kielégítő. Az összes variáns alapáron blokkolásgátlót és elektronikus fékerőelosztót kap. Az SX4-et már összetörte az EuroNCAP, a gondosan kialakított teherviselő elemekre épülő erős karosszérián nem fogtak ki a hatalmas ütköző berendezések. Az utasok biztonságára négy, a gyerekek és gyalogosok védelmére három csillagot kapott az autó. Korrekt eredmények, a gyalogosvédelmi három csillag kifejezetten dicséretes. Alapáron jár hozzá két első légzsák, az utazás biztonsága menetstabilizáló ESP, oldal- és függönylégzsákok megrendelésével maximalizálható. Szerény, de komfortos a beltér, az alumíniumhatású műanyag elemeket jómagam inkább kihagytam volna. Szerencsére kevés van belőlük, a többi őszinte, kopogós, de nem kellemetlenül durva anyag.
