Kevés új autó van, amelyik ennyire megosztja a közönséget, mint a Juke, s még kevesebb, amelyik az utca emberéből is érzelmeket vált ki. A kisautó méretű, emelt hasmagasságú modell után kapkodják a fejüket a járókelők, ami tulajdonképpen teljesen érthető, ugyanis minden részlete meghökkentő.
A korábban tesztre fogott 190 lóerős, 1,6 literes, benzines csúcsmodellel szemben mostani tesztautónkat a Renault-féle 1,5 literes dízel hajtotta, amely ugyan nem a legcsendesebb gázolajos, de a fogyasztása (5,4 literes tesztátlag) egészen kiváló, amit úgy „hoz” az autó, hogy nincs benne start-stop automatika, vagy egyéb takarékossági „trükk”. A 110 lóerős motor ráadásul egészen dinamikussá teszi a Juke-ot, amiben az is közrejátszik, hogy a hatfokozatú manuális váltó áttételei dízelhez mérten eléggé rövidek – erre azért is szükség van, mert az 1.5 dCi nem szereti az alacsony fordulatot.
A 175 km/óra végsebességű és 100 km/órára 11,2 másodperc alatt gyorsuló modell összkerékhajtással nem választható, így a Juke magas építésmódjának előnye abban merül ki, hogy könnyedén „fellép” a járdaszigetekre, illetve buckás földúton sem jön zavarba. A belül kisautós méretekkel, ám meglepően kényelmes ülésekkel rendelkező modell indulóára 4 820 000 Ft, ám ennyiért még nem kapunk légkondicionáló berendezést. Nem vitás, hogy megéri a 250 ezer Ft-tal drágább Acenta verzió, mely a klímán felül ködlámpákat, könnyűfém keréktárcsát, tempomatot és még számos dolgot felvonultat. A Juke 1.5 dCi Acenta felszereltség esetén 600 ezer Ft-tal kerül többe a 117 lóerős, 1,6-os benzinesnél, illetve 675 ezerrel olcsóbb a 190 lóerős DIG-T topmodellnél.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!