Jól néz ki a Jaguar új középkategóriás autója, és nem csak azért, mert az R-Sport felszereltségű példányt vizsgáltuk. A kínálat közepén elhelyezkedő szint megfelel annak, amit a német-japán vetélytársak egyszerű felszerelési elemként elérhető sportos megjelenési csomagként adnak: nagy légbeömlők elöl, mélyre húzott küszöbborítás, hatalmas felnik, diffúzornak látszó fekete betét a hátsó lökhárítóban. Itt érdemes is megállni egy pillanatra, hiszen rögtön két kerek kipufogóvégződést is kapott a nagyobb teljesítményű 2,0 literes turbómotor, de ezek az egyébként nem kis átmérőjű csövek aprónak tűnnek a hatalmas kivágásban. Mivel külön felszereltségről van szó, igazán beleférhetett volna két krómozott vég a keretbe.
Kifejezetten jól néz ki a barna szín, és az a tény, hogy nem króm csillog mindenfelé a karosszérián, hanem feketére fényezték a díszeket – talán azért, mert elegáns, és nem ilyen sportos autóra számít az ember. Egyébként a legújabb divatnak megfelelően hosszú a motortér, a kupésan ívelt tetővel fedett utasteret hátratolták, és ebből következően nekem nehezemre esett a beszállás. Teljesen hátra kellett tolnom a vezetőülést és kihúznom a kormányt, így viszont már a B oszlop mögé csúszott be az ülés, alig maradt helyem a volán és a karosszéria között – persze az is igaz, hogy termetem jóval túlmutat az átlagon… Túlnyomórészt alumíniumból készül a karosszéria, azonban hiába a könnyűfém, ha abból sokat használnak fel, szinte kg-ra annyi az XE tömege, mint a hasonló méretű és teljesítményű konkurenciának.
A belső tér kialakítása a Jaguar nagyobb modelljeit idézi, attól nem kell megijedni, hogy a tesztautónál minden, még a szélvédő alatt körbefutó és a kiemelkedő váltótárcsa melletti fautánzat is szürke; ez csak egy lehetséges megjelenés a sok közül. Némi megszokást igényel a Jaguar használata, például hogy nem ott van a kapaszkodó az ajtón, ahová ösztönösen nyúl az ember, hogy megállítsa a feltáruló ajtószárnyat. Ez csak megszokás kérdése, az viszont furcsa, hogy az autó fedélzeti menüje nem tud magyarul, ellenben az érintőképernyős fejegység igen – amíg középen magyarul kommunikál velünk az XE, a műszeregységben már például angolul. A navigáció is magyarul beszél hozzánk, azonban mindig figyelmeztet minket a rendszer, hogy ezen a nyelven a hangvezérlés nem érhető el. Mind az analóg műszerek között elhelyezett multifunkciós, mind a középkonzolon elhelyezett nagyméretű érintőképernyő grafikája jól néz ki. Utóbbi használata annyiból nehézkes, hogy a térképen megjelenő kisméretű gombokat pontosan el kell találni, ami menet közben megnehezíti az utas dolgát.
Az egész autó méretre szabott öltönyként öleli körbe az embert, de már az első sorban is úgy tűnik, a másodikban pedig kifejezetten érezhető, hogy a németeknél szűkebben dolgoznak a brit szabók. Nem csak arról van szó, hogy a nagyméretű nyitható üvegtető miatt hátul bizony erősen korlátozott a fejtér mérete, de széltében és lábtérnél is kevés a hely.
Nem csak a megjelenést vették sportosra, ehhez passzol az egész autó hangolása. A 19 colos felniken gördülő tesztautónál érezhetően azért volt kissé feszes a felfüggesztés, mert túlságosan peres abroncsokat használtak, azaz a divat áldozata lett a menetkomfort nagy része, de ha nem olyan úthibán gördül át az autó, ahol nem „üt” a kerék, akkor érezhető, hogy igenis van rugózás. A kormány kifejezetten könnyen forgatható, de elég visszajelzést ad még így is, a fék jól adagolható. A nyolcfokozatú automatikus váltó nagyon igyekszik mindig a lehető legjobb gyorsulást biztosítani, és nem csak padlógázra, ezért a pedál lenyomását némi gondolkodási szünet követi, amíg 3-4-5 fokozatot visszapakol a vezérlés, majd meglódul a karosszéria. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy a kormány mögötti váltófülekkel átvesszük az irányítást az elektronikától; ez egyébként motorfék használatakor is jól jön. Meglepő módon a motortér felől olyan hangokat hallunk, mintha kompresszor nyüszítene, pedig a manapság általánosan használt turbó pumpálja a levegőt a 2,0 literes motorba. Finom a működés, bőven elég a 240 lóerő, azonban a feltöltő mellett nyugodtan hagyhattak volna még némi motor- vagy épp kipufogóhangot is – mégiscsak egy R-Sport felszereltségű autóban ülünk. Talán azért olyan nyámnyilák a lökhárítóból kikandikáló kipufogók, mert a gyáriak tudják, hogy úgyis lecseréli azokat a tulajdonos?
Anyagiak tekintetében szinte forintra pontosan oda lőtte be a Jaguar az XE vételárát, ahol a vetélytársak is mozognak, a sportcsomagos német ellenfelek is ennyibe kerülnek hasonló teljesítményű 2,0 literes turbómotorral – igaz, azoknál jellemzően feláras extra az automatikus váltó, míg a britek csak ilyennel kínálnak benzinmotort. Nagyvonalú, 3+2 éves garanciát ad a hazai forgalmazó, és az első három évben (dízelnél 170 000 km, 2,0 literes benzinesnél 96 000 km, 3,0 literes benzinesnél 156 000 km futásteljesítményig) ingyen adják a karbantartást is.
Tetszett
• megjelenés
• vezethetőség
• erős motor
Nem tetszett
• szűk utastér
• feszes rugózás
• túlhűt a szellőzés
Összegzés
Stílusos megjelenéssel, versenyképes műszaki tartalommal indul harcba az XE, de mind az utas-, mind a csomagtér mérete átlag alatti. A vezetési élmény remek, 1-2 collal kisebb átmérojű felnivel még jobb lehetne az autó.
Jaguar XE 25t
Összlökettérfogat: 1999 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 177 kW (240 LE) 5500/perc
Max. nyomaték: 340 Nm 1750-4000/perc
Hossz./szél./mag.: 4672/1850/1416 mm
Tengelytáv: 2835 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1602/1603 mm
Fordulókör: 11,7 m
Saját tömeg/teherbírás: 1530/590 kg
Csomagtér: 415-923 l
Üzemanyagtank: 63 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 6,8 s
Max. sebesség: 250 km/h
Város/országút/vegyes: 10,2/6,0/7,5 l/100 km
Tesztfogyasztás: 9,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 179 g/km
A modell alapára: 9 799 000 Ft (SE Pure, dízel)
A tesztelt verzió ára: 12 199 000 Ft
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!