Az új C-Max kétségkívül legérdekesebb változata az úgynevezett FFV, azaz Flexifuel Vehicle (rugalmas üzemű) kivitel. Érdekessége, hogy 95-ös ólommentes benzinnel és a bioethanollal egyaránt üzemeltethető. Az 1.8 Duratec 125 lóerős benzinesből kialakított erőforrás a magasabb hőmérsékleten égő alkohol miatt a kellő pontokon más, jobb hőtűrésű anyagokból készített tömítésekkel, alkatrészekkel rendelkezik. Maximális teljesítménye megegyezik az alap 1,8-aséval, a kipufogógáz pálinkaszagán túl tényleg nincs érzékelhető különbség az FFV és a hagyományos benzines verzió között. Alkohollal mintegy 25 százalékkal magasabb átlagfogyasztással dolgozik a “szeszkazán”, de a  Magyarországon ma még bevezetés előtt álló E85-ös üzemanyag (85 tömegszázalék alkohol, 15 tömegszázalék benzin) jövedéki adókedvezménnyel támogatott, alacsony ára kompenzálja ezt. A pláne az egészben az, hogy a bioethanol újratermelhető, magas cellulóztartalmú növényből készül, s növekedése során közel annyi szén-dioxidod köt meg, mint amennyit alkohol-üzemanyag formájában az égése során lead.

Látszatintézkedések

S most nézzük a kirakatot! Az elöl opciós, hátul széria LED-sorral felspécizett lámpatestek, a meredekebbre húzott első fényszóróburák és az átrajzolt első köténylemez, no meg a beleszerkesztett függőleges állású ködlámpák tényleg dögösítik kissé az amúgy inkább célszerű, semmint izgalmas vonalvezetésű ötajtós kompakt egyterűt, ám a lemezekhez nem nyúltak a designerek. Belül valamelyest bátrabban intézték az átalakítást: átszabták az ajtóburkolatokat, a középkonzolt és a két ülés közötti részt. Többek között a klíma, a kommunikációs és az audioegység kapcsolótáblája új, valamint a csúsztatható, dicséretes mélységű rekeszt magában foglaló kartámasz. Ha már itt tartunk, az egyébként számtalan tárolórekeszből kettő teljesen felesleges és használhatatlan. Mindkettő a jobb egyes utas térde magasságában található, a középen lévő hálóba legfeljebb egy toll, a vele majdnem szemben elhelyezett első ajtókárpit-mélyedésbe pedig egy tollbetét pakolható.

Ha a tisztelt ügyfél ezen apróságokon túlteszi magát, négy-négy benzines és dízel, illetve a Flexifuel erőforrás közül válogathat – a teljesítményskála a 90-145 lóerő közötti tartományt fedi le. A belépőmodell maradt az 1.6 16V benzinessel, ötfokozatú manuális sebességváltóval felszerelt Ambiente (4 188 000 Ft), a legdrágább a 136 lóerős, 6 136 000 forintos 2.0 TDCi Ghia/Titanium változat. A távirányítós központi zár, az ABS/EBD, a vészfékasszisztens és a két első légzsák minden C-Max-ben alaptartozék, a komolyabb extrák közül a kanyarfényszóró, a panorámatető és az ESP emelhető ki.

Menet közben szerencsére minden maradt a régi, a C-Max ugyanis jóféle alapokból (Focus II) építkező alsó-középkatógóriás egyterű. Rendes a futóműve, a nagy dízellel iszonyúan megy, kézi váltója, fékrendszere és kormányműve példás, csakúgy, mint a beltér variálhatósága.