Bár az aktuális Civic a küllemét tekintve kissé megosztó, meg kell hagyni, hogy a hajtáslánc területén nehéz belekötni. Feltéve, ha az 1,6-os i-DTEC egységről beszélünk. A 120 lóerős gázolajos gyakorlatilag minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amitől egy dízel kitűnő lehet: bemelegedve egészen csendes, a 300 Nm-es nyomaték révén acélosan húz, és turbólyukról gyakorlatilag nem is beszélhetünk. No meg itt van a fogyasztás is. Téli hidegben, vegyes körülmények között (50% város, 50% országút és autópálya) 4,9 litert gurított le a torkán, ami több mint elismerésre méltó. A vezető szempontjából az is érdekes lehet, hogy 500 kilométert megyünk úgy, hogy az üzemanyag szintjelzője még nem éri el az 1/2-es osztást…

Remek vezetni a Civicet, de a belső designt szokni kell

Ha ehhez hozzávesszük a remek, hatgangos manuális sebességváltót és a viszonylag direkt kormányzást, tényleg nem hagy sok kétséget, hogy jó munkát végzett a Honda. Az origami módjára hajtogatható hátsó ülések és a gigászi, 624 literes csomagtartó miatt a családi autó szerepkörében is remekül helytáll. Két bökkenő van a modellel kapcsolatban, ez pedig a túlságosan magas üléspozíció és az „ízlelgetésre szoruló” vételár. Mivel a Civic üzemanyagtartályát a vezetőülés alá helyezték, 180 centis magasságú sofőr már úgy érzi, hogy a plafonban van a feje. Illetve itt van a 6 919 000 forintos árcédula, ami a teljesnek mondható alapfelszereltség ellenére sem versenyképes a legtöbb, hasonló motorizáltságú és méretű kombival szemben.

A helykínálat jó, de az igazi poén a felhajtható ülőlap által nyert tér

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!