A Cadillac európai zászlóshajójával tulajdonképpen ugyanaz a probléma, mint a legtöbb Magyarországon hivatalosan forgalmazott amerikai autóval. A tengerentúlon a V8-as STS alapára 48 240 dollár, a mai árfolyammal számolva hozzávetőleg 10,8 millió forint. Bombasztikus ajánlat, ennyiért hajlandó lennék az összes hibáját elnézni! Csakhogy, mire a kis híján öt méter hosszú sportos túrakocsi egy hazai márkakereskedésbe kerül, közel 7,5 millió forinttal lesz drágább. Így aztán mindjárt összeszalad az autós ítész szemöldöke, s szigorúbb szempontok alapján vizsgálódik.

Köztes állapot

Az STS amúgy sem könnyíti meg az európai konkurensekkel való összehasonlítást. Méretei, kidolgozása, anyagminősége, felszereltsége és képességei alapján éppen két kategória, mégpedig az Audi A6, BMW 5 és Mercedes–Benz E-osztály által fémjelzett felső-középosztály, illetve a luxusautók szegmense között egyensúlyoz, melynek jeles képviselői közé az A8-as Audi, a 7-es BMW és a Mercedes S-osztály is tartozik. A Cadillac újkori formanyelvezete felettébb látványos és lelkesítő, egyik márka sem alkalmazza ilyen mesterien a szögletes vonalakat. Az STS a General Motors hátsókerék-hajtású Sigma platformjára épített legnagyobb limuzin. Drámai stílusával és tiszteletet parancsoló méreteivel komoly feltűnést kelt, a legtöbb járókelő megfordul utána, de kevesen vannak tudatában annak, mit is látnak. Kontinensünkön a Cadillac nem tartozik a közismert márkák közé, így az STS kevésbé hivalkodó jelenség, mint négykarikás, propelleres vagy csillagos ellenlábasa.

Minden jót

Szinte hiánytalan felszereltséggel kényezteti utasait a közel egymillió forintos felárú Sport Luxury kivitel. A szórakoztatásért egyebek mellett fantasztikus hangzású, 15 hangszórós, 5.1 térhatású Bose audiorendszer, hatlemezes CD-váltó, televízió és DVD-lejátszó felel. Biztonságunkra blokkolásgátló, vészfékasszisztens, StabiliTrac menetstabilizátor, hat légzsák és keréknyomás-ellenőrző rendszer vigyáz. Tesztautónk ezen kívül az opciós head-up displayt (a sebességet és a navigációs rendszer információit vetíti ki a szélvédő mögé, a vezető látóterébe) és az adaptív sebességtartó automatikát (ha autópályán utolérünk egy lassúbb járművet, a rendszer a másik tempójára lassít és megtartja a beállított követési távolságot, majd amikor lehúzódott, visszagyorsít a beállított sebességre) is tartalmazta. Temérdek dolog személyre szabható az autóban. Például két személy részére tárolható a motoros mozgatású vezetőülés, a külső tükrök, a kormány, továbbá az audiorendszer és a kétzónás légkondicionáló beállítása. Ráadásul azt is beprogramozhatjuk, hogy a kiszállás megkönnyítése érdekében mennyire csússzon hátra az ülés, illetve emelkedjen meg a volán. Mindezt az érintőképernyős központi kijelzőn végezhetjük el.

Sajnos a kezelőfelület meglehetősen egyszerű, kaphatott volna inkább olyan látványos, grafikus menürendszert, amilyet a Lexusokban találunk. Akkor a klíma és a hifi egyes kezelőszerveit még beleprogramozhatták volna. Ugyanakkor az aktív futómű normál és sportos programját helyénvalóbb lenne gombbal kapcsolni, mert így csak álló helyzetben lehet váltani közöttük.

Szériafelszerelés még a kulcs nélküli nyitás és indítás, az automata fényszóró, az esőérzékelős ablaktörlő, a navigációs rendszer és a hangvezérlés is. Rövid ismerkedés után könnyen kiigazodhatunk a műszerfalon, gyorsan megtalálhatók a szükséges kapcsolók. A bőrkárpitozás igényes, az viszont furcsa, hogy az eukaliptusz faberakásból háromféle árnyalat is előfordul, s helyenként a műanyagok minősége sem prémiumautóhoz illő. Hosszú távon is kényelmesek a hatalmas bőrfotelek, fagyos téli napokon pedig értékelhetjük, hogy az első üléseken kívül a hátsók és a kormány szintén fűthető. A helykínálat és a csomagtartó mérete inkább a felső-középkategóriát idézi, utóbbi használhatóságát a szűk rakodónyílás rontja.

Erődemonstráció

A teljesítményadatok nem fejezik ki igazán, de őserő lakozik a 4,6 literes Northstar motorban. Méreteit meghazudtoló robbanékonysággal lódul meg az 1,8 tonnás kocsi, s erre a mutatványra gyakorlatilag bármilyen sebességről képes. Az STS szorult helyzetekből is könnyedén vágja ki magát, nem kell mást tenni, mint padlóig taposni a gázpedált. A gyorsulás sportkocsikat megszégyenítő 6,2 másodperc, a 250 km/órában korlátozott csúcssebességet pedig lazán futja meg a Cadillac. Ennek ellenére simán, kiegyensúlyozottan jár a V8-as, szinte néma csendben végzi a dolgát, csak akkor ereszti ki hátborzongatóan izgalmas hangját, amikor keményen odacsapunk a lovak közé. Az ötfokozatú automata sebességváltó enyhe rántásokkal kapcsolgat, de villámgyorsan reagál, és kézi üzemmódban – sportlimuzinhoz méltó módon – hagyja leszabályozásig forogni a motort. Mégis inkább a végtelenbe tartó, széles autópálya a nagy Cadillac igazi otthona. Kanyargós utakon nem is a

futómű, hanem a kormányzás ejt csorbát a vezetés élményén. Meglehetősen érzéketlen, szinte semmiféle visszajelzést nem kapunk az útról, nehezen tér vissza középállásba, az áttételezése indirekt, szűk fordulókban pedig túlzottan sokat kell tekerni. Az aktív lengéscsillapítás viszont elnyerte a tetszésemet. A lengéscsillapító-olajban úszó vasszemcsékre elektromágnessel gyakorolnak hatást, így az útviszonyoknak megfelelően, egy ezredmásodperc alatt tudják megváltoztatni a közeg sűrűségét. A kétféle futómű-karakterisztika közül én inkább a sportosat preferáltam. Feszes rugózással az STS még kiegyengeti a kisebb úthibákat, de a nagyobbaknál legalább nem üt fel a futómű. Komfortos beállításnál kissé bizonytalan volt az autó. Egyszóval a Cadillac szélsebes és kényelmes utazóautó. Az öblös motor azonban megköveteli a magáét! Öreguras vezetési stílusban a városi fogyasztás 18 liter körüli, míg autópályán megközelítőleg 13 liternyi benzint gurít le száz kilométerenként a torkán. A teszt során mért 15,2 literes átlagfogyasztással számolva a hatótávolság 450 kilométer alatti, ami bizony szerény egy túraautótól.

Fordul a kocka

Amennyiben egy nagy teljesítményű, pazarul felszerelt, határozott fellépésű, komfortos és nagy autóra vágyik, érdemes számításba venni a Cadillac STS-t. A 18,2 millió forintos ajánlat még éppen elfogadható érte. Igaz, a felső-középkategóriás európai vetélytársak alapára kedvezőbb, de fordul a kocka, ha azonos szintre hozzuk a felszereltségüket. A luxusautóknál pedig egyértelműen olcsóbb.