Teszt: Fiat Panda 1.1 Active

Óriás törpe 

Még a sokat látott autós újságíró számára is meglepetéskent hatott, milyen óriási közérdeklődést váltott ki a Fiat új Pandája a hazai utakon. Az emberek lépten-nyomon megbámulták, ha volt alkalmuk, még faggatóztak is. Na igen, mindez érthető, hiszen egy pofás, ötajtós kisautó, kétmillió forint alatt igencsak slágergyanús Magyarországon.

Talán kócos a hajam, vagy beült mellém egy bombázó, csak én nem látom? Egész úton ezen gondolkodtam, miközben a tesztre frissen átvett új Panda volánját tekergettem, váltóját kapcsolgattam, pedáljait nyomogattam. Azaz vezettem a Fiat apróságát – hazai körülmények között először -, s ezalatt az autóstársak tucatjai bámultak át a kocsiba, mellém és elém vágtak, lassítottak, a bátrabbak még meg is szólítottak. Kérdéseik zöme ekképp kezdődött: “Jó, ugye?” Mivel a lüktető pesti forgalomban érdemi választ senkinek sem tudtam adni, utólag bocsánatot kérek mindazoktól, akiknek akkor így feleltem: “Bizony.” Most viszont jóval bővebb tájékoztatásra számíthat az, aki velem marad a következő oldalakon.

Első látásra

Először is a formát vegyük górcső alá. A korántsem reprezentatív felmérésnek számító nagy számú utcai érdeklődőből ítélve a Panda teljesen új kiadása nemcsak figyelemre, hanem szeretetre méltó, tetszetős autócska. Megjelenése egyedi, sem a konkurensekkel, sem a Fiat háza tájáról származó más modellekkel nem lehet összetéveszteni. A húsz évig gyártott elődből mindössze a kocka alakot tartották meg tervezői, a minimálautó koncepció immár a múlté. Még akkor is, ha immár a XXI. században élünk, ugyanis a Panda egész lénye, szolgáltatási szintje az őshöz képest többet fejlődött, mint az autóipar az elmúlt két évtized során. Ettől azonban a Panda korántsem tekinthető minden igényt kielégítő, teljes értékű személyautónak. A tökéletességhez jó néhány centiméter hiányzik a belső méreteiből, illetve elférne még pár lóerő és newtonméter az alapmotorban. Persze, mint minden, e hiányosságok is viszonylagosak, mert amire a Fiat szánja, azaz könnyű, praktikus, olcsó és alacsony fenntartási költségű városi helyváltoztató eszköznek majdnem kiváló.

Tökéletlen

Igen, a Panda bázis kivitele csak majdnem kiváló. Inkább tökéletlen. Miért is? Nos, az 1,1 literes, 54 lóerős, négyhengeres, nyolcszelepes benzinmotort, négy oldalajtót, egy légzsákot, első elektromos ablakemelőket, központi zárat tartalmazó Panda Active majdnem mindent tud, amire egy mai kiskocsi célközönségéből (nagyvárosban élő, átlagos anyagi helyzetű, nem nagy igényű egyén) tetszőlegesen kiválasztott személynek szüksége lehet. Rövid, jó kilátást biztosító, fordulékony, praktikus, négy átlagos felnőtt számára elfogadható utastérrel és a heti nagybevásárláskor keletkező pakk befogadására alkalmas csomagtérrel rendelkezik. Kategóriájában újszerű, egyterűs megoldású középkonzolba beépített váltókarja egyenesen telitalálat, minden kezelőszerve áttekinthető elhelyezésű és kézre esik. Az alapmodell mégsem a felhőtlen örömök forrása. Mindenekelőtt a gyengécske, a közepesnél erősebb terheléskor erőlködő 1,1 literes erőforrása kifogásolható. Városban még csak-csak elboldogul a sofőrrel is bőven egy tonna alatt maradó járműtömeggel, de egy-egy erőteljes gyorsítást igénylő manőver előtt már ajánlott alaposan körültekinteni, s parkoláskor elkélne a magyarországi specifikációban nem alapáras szervókormány is. Országúton szintén inkább a közlekedés, mintsem a tempós haladás az erőssége, a cammogó teherautók, az emelkedők, az ellenszél mind-mind természetes ellenségei a Panda 1.1-es változatának. Autópályán fokozottan igazak az iménti állítások, a katalógusban szerepelő 150 km/órás végsebesség elérése rossz időben, hegyvidéki szakaszokon, erős forgalomban csak álom. 120 km/óra felett egyébként sem tanácsos száguldozni a kis Fiattal, merthogy az addig a háttérben maradó motorzaj hirtelen kellemetlenül felerősödik.

Kárpótlás

A korlátozott kényelemért és vezetési élményért azonban bőséges kárpótlást kap a vezető az olyan kiemelkedő fontosságú egységek révén, mint a kormánymű, a fékrendszer és a futómű. Műszaki megoldásukat tekintve egyik szerkezet sem számít járműtechnikai áttörésnek, de nem is ez a lényeg, a dolgukat jól végzik. A kormánygép precíz, áttételezése remek, a volán átmérője, dundi karimája elsőrangú. A fékrendszer hatásos, ereje pontosan, megfelelő pedálerővel adagolható. A legkellemesebb csalódást a futómű okozta, meglepően komfortos, az úthibákat csendesen, lágyan simítja ki. Tudásában átlagos forgalmi és útviszonyok között, élesebb, tempósabb kanyarokban, nagy sebességű egyenes haladáskor, jávorszavas-kikerülési szituációk során nyugodtan meg lehet bízni, egyedül a magas építés miatti oldalszél-érzékenység rontja az összhatást. Igaz, ez utóbbiban a magas, egyenes oldalfalnak, illetve a relatívan kicsi önsúlynak is jelentős a szerepe.
Ha már a biztonsági szériatartozéknál tartunk, meg kell még említeni a tűzvédelmi rendszert, az indításgátlót, valamint a késleltetetten kikapcsolódó első lámpákat, ennyiben azonban ki is merül az alap Panda védelmi felszereltsége. ESP, valamint vészfékasszisztens felár ellenében sem rendelhető a Pandához, a blokkolásgátlóért, valamint a védelmet és a kényelmet egyaránt szolgáló elektromos, kétfokozatú szervokormányért 115 ezer, illetve 112 ezer forintot kell fizetni. Az utasoldali, testsúlyérzékelős légzsákért 65 ezer forintot kérhetnek az olasz márka kereskedői, más egyéb lényeges tétellel – többek között légkondicionáló berendezéssel – az Active esetében nem tudnak szolgálni.

Összegzés

Mindent összevetve a Panda törpének mégis óriás, elsősorban a belméreteinek és biztonsági főegységeinek köszönhetően. De egy jó tanácsot mindenképpen fogadjon meg az, aki a megvásárlásával kacérkodik: a legkisebb, 1,1 literes motorral verzióját a kompromisszumképes, leginkább a takarékoskodást szem előtt tartó vásárlók vegyék meg!

A Táblázat ikonra kattintva megtekintheti az Év Autója 2004 szavazás végeredményét!