Hangsúlyvesztés
Voltaképpen igazságtalan dolog ilyen borús gondolatokkal kezdeni az új Spiderrel való ismerkedést. A Pinifarina stúdió és a gyári stiliszták által megrajzolt karosszéria álomszép – mint az egy éve leleplezett 159-esé. A nyílheggyé csúcsosodó orr, az azt szegélyező, nyitott fényszórótriók, a háromszögletű, krómozott kilincsek a limuzinpiac egyik legszebb példányává teszik a négyajtóst, s magától értetődő természetességgel állnak jól a kétüléses sportkocsinak. Mégis szerencsésebb lett volna, ha a Spider, vagy legalábbis az alapjául szolgáló Brera érkezik elsőként: úgy lélegzetelállítóan gáláns gesztus lett volna a (sport)szedánnak és a (sport)kombinak felajánlani az idomokat, így viszont hiányzik a sokkhatás. A hátulnézet bőségesen kárpótol az elmaradt izgalmakért. A Breráéval rokon hátsó lámpák felett, mintegy a kerékívek külső gyűrűjeként, izmos toldatok idézik a 60-as évek legendás Duettóját. A csomagtérfedél élén határozottan ívelt légterelőt alakítottak ki, a klasszikus bukócsöveket apró, áramvonalas „tarkóidomok” vezetik fel. Utóbbiak szerencsésen maszkolják el a vászontetőt befogadó üreg fedelének valós méretét, így az egész autó kompaktabbnak hat. A kétrétegű, hidraulikus mozgatású tető egyébként kizárólag behúzott kézifék mellett nyitható és zárható. Az erre szolgáló, a padlókonzolon elhelyezett üzemkapcsoló az egyik jelentős eltérés a Brera és a Spider beltere között – a másik a hátsó szükségsámlik értelemszerű hiánya. Tovább keresgélni felesleges is: a teljes műszerpark, a borítópanelek és a kapcsolók megegyeznek a 159-es széria többi tagjának komponenseivel. Ez egyébként vezetéstechnikailag remek hír, a tág határok között állítható volán és ülés csaknem optimális vezetői pozíciót eredményez, egyedül az ülésmagasságot lett volna szerencsés csökkenteni a kabrióhoz.
Mintha kupé lenne
A Spider vezetése nem csak ergonómiailag nyújt azonos élményt a Breráéval. Ugyanaz a kettős keresztlengőkaros első és több lengőkaros hátsó futómű dolgozik mindkettő alatt, jól egyesítve a komfortos rugózást és a precíz irányíthatóságot. A szilárd tető hiánya kanyarban sem mutatkozik meg, a Spider torziós szilárdsága kiváló, csak akkor rezonál a karosszéria, ha kátyún áthajtva ütést kap egy kerék. Szintén megegyezik a két modell komplett hajtáslánckínálata. A nagyobb benzinmotor, a 3,2 literes V6-os kizárólag négykerékhajtással kapható. A Torsen-rendszer a pillanatnyi tapadás függvényében 28 és 78 százalék között szabadon változtathatja a hátsó tengelyre jutó hajtóerőt, ám a sportosabb hangvétel érdekében már alaphelyzetben is ezeket a kerekeket favorizálja 43:57 arányú nyomatékelosztásával. Hajtott hátsó kereke és telt baritonja miatt a hathengeres modell papíron favoritnak ígérkezett, a rövid próbaúton mégis meggyőzőbb volt a 2.2 JTS változat. A négyhengeres, közvetlen benzinbefecskendezéses erőforrás rekedt, lúdbőröztető üvöltéssel és vehemens pörgési kedvvel reagál a gázpedál legkisebb moccantására, s bár kanyarban megpróbálja kitépni a kormányt a vezető kezéből, a kiegyensúlyozott futómű javarészt ellensúlyozza a hajtási befolyásoltságot. A mindkét modellhez kínált hatfokozatú sebességváltó pontosan és kis erővel kapcsolható, a szélsőségesen sportos igénybevételt csak viszonylag hosszú váltási útjai miatt nem támogatja.
Topless limuzin
Ez azonban rendjén is van így, hiszen a Spider teljesen más régiókban vadászik vásárlókra. A jelentős saját tömeg (az eleve testes Brerához képest további hatvan kiló pluszt cipel magával az autó), a puszta méretek és a bőséges felszereltség komfortkabrióként pozicionálja a gyár elképzelései szerint a BMW Z4 és az Audi A4 Cabrio (?) ellenfelének szánt autót. A menetdinamikai elektronika – a kipörgésgátlótól kezdve a hirtelen visszaváltáskor tapasztalható kerékblokkolást megakadályozó rendszeren át az emelkedőn való elindulást segítő fékrögzítőig – hiánytalan. A kontrollált lassulásról a Brera méretes tárcsákkal felszerelt fékrendszere gondoskodik, a fényűzésért pedig többek között a Microsoft-alapú, hangvezérelt szórakoztató-kommunikációs központ felel. A szélzaj zárt és nyitott tetővel egyformán csekély, a csomagtartó mérete a műfajon belül kedvezőnek mondható, a futómű és az elektronika által meghatározott aktív biztonság mellett pedig a passzív utasvédelemre is kiemelt figyelmet fordított a gyár. A Spider hazájában már kapható, az azonos kivitelű Breránál kétezer euróval drágábban. Várhatóan hasonló arányokra számíthatunk Magyarországon is, ahová számos más európai piaccal együtt kora ősszel érkezik az Alfa Romeo kompakt prémiumkabriója. Arról már igazán nem az autó tehet, hogy a prémium szó idegenül cseng a Spider név mellett – új időkhöz új szellem dukál.
