Városi „kamuterepjáróhoz” nem szükséges drága dízelmotor, megjárja egy kis benzines is. Összkerékhajtás nincs, ennek dacára a szabad hasmagasság nem szerény, 200 mm, mely teljes terheléskor is csupán 170-re csökken. Szóval azért van homlokfelület rendesen, így érthető volt a kezdeti bizalmatlanságom a 899 cm3-es benzinessel kapcsolatosan.
Három henger + turbó = vezetési élmény?
Száguldozásról azért szó sincs a 90 lóerős Captur esetében, a háromhengeres blokkhoz turbófeltöltőt csatoltak, ennek révén sikerült a 135 Nm-es maximális forgatónyomatékot kipréselni. Utóbbi nem rossz érték egy aprócska aggregáttól, azonban a kis turbósokkal ellentétben a teljes nyomatékot szokatlanul magasan, csak 2500-as percenkénti fordulatszámtól lehet kiaknázni. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a kritikus pontig (2500/percig) kifejezetten lustán reagál a Captur a gázpedál parancsaira, viszont a turbólyukat átlépve meglepő vehemenciával rugaszkodik feladatának. Aki sietősre veszi a figurát és nem sajnálja a drága naftát, gond nélkül tudja diktálni a forgalom ritmusát.
Persze egy-egy szűkre vett előzést nem árt átgondolni, nemcsak itt, hanem emelkedőn felhajtva is érdemes visszakapcsolni. Sík terepen zökkenőmentesen tartja a megengedett 130 km/órát, ilyenkor hajszállal 3000 alatt cövekel a fordulatszámmérő mutatója. Ennél a tempónál már zavaró a hangos motor és a szélzaj is számottevő, itt a rádió sebességfüggő hangerő-szabályozása sem segít. A tetemes fogyasztást (tesztátlag: 7,6 l/100 km) start-stop rendszer mérsékli, mely az újraindításnál lehetne gyorsabb. Van ECO-kapcsoló is, de a visszafogott forgatónyomaték miatt ilyenkor még darabosabb az autó viselkedése. Az ötfokozatú váltó karja hosszú úton jár, a kapcsolási érzet kissé kásás.
A kormányzás kellően közvetlen, ütközéstől ütközésig mindössze 2,7 fordulatot tesz meg. A magas kasztni kanyarban ugyan megdől, relatíve hamar elkezd sodródni az autó, ettől függetlenül még ilyenkor is jól dirigálható a Captur. A futómű hangolása komfortos, a sportosság nem ennek a Renault-nak az erőssége. Aki combosabb aggregátra vágyik, választhatja az 1.2 TCe EDC (120 LE, 4 630 000 Ft-tól) verziót, vagy az 1.5 dCi (90 LE, 4 730 000 Ft-tól) gázolajost. Utóbbihoz EDC automata (Dynamique szinten 5 440 000 Ft) is kérhető.
Elbájoló fazon: cicoma és praktikum
A Captur ezzel a 0.9 TCe motorral 4 050 000 forinttól kapható, azonban a második és egyben legmagasabb Dynamique felszereltségi szinthez érhető csak el a típus egyik nagy durranása, a Zip Collection üléshuzat. Utóbbi nem más, mint egy cipzárral és tépőzárral rögzített, levehető, cserélhető, kimosható üléshuzat. Nekem sem kellett több, az utasoldali huzatot gyorsan le is kaptam és kimostam – egyes gyári brosúrákban 30, a huzat címkéjén azonban 40 fokot írnak. Én végül a 30 fokos mosóprogramot választottam, az anyag megőrizte méretét és a tépőzár is rendesen ragadt. Egy tipp a mosáshoz: használjanak színfogó kendőt, ugyanis a sötét-világos összeállítás hátárnya, hogy esetünkben a kék felület kissé engedte a színét.
A Dynamique 300 ezres feláráért cserében 17-es felni, automata klíma, bőrborítású kormány, MediaNav navigátor és kétszínű fényezés is dukál – jutányos összeg ennyi tételért. A karosszéria alapszínéhez eltérő fényezésű tükörházakat, oszlopokat és tetőt lehet konfigurálni. A felnik választhatók narancs, fekete vagy krémfehér betétekkel (25 000 Ft) is. Rendelhetünk motorháztető- és tetőmatricákat (90 000 Ft), valamint a belsőt is az igényeinknek megfelelő színű betétekkel (30 000-45 000 Ft) tudjuk csinosítani. A műszerfal alapvetően könnyen áttekinthető, a navigátor kezelése ösztönös, az ergonómia azonban közel sem tökéletes – eldugott start-stop, tempomat és ECO-kapcsoló. A pult ugyan látványos, de a cirádás kormány karimája izzasztó műanyag betétet kapott, az anyagok pedig ridegek, kifejezetten olcsó hangulat uralkodik a kabinban. A praktikumot fokozza a műszerfal tetején lévő rekesz, a 11 literes kesztyűtartó fiók, a számtalan pohártartó és a középre beilleszthető mobil doboz is.
A hátsó pad alapáron 160 mm-es sínen tologatható, így a raktér a csomagok és az utasok lábhelyének függvényében 377 és 455 liter között alakítható. Szerencsére a tologatás a hátsó sorból és a csomagtérből is végrehajtható, a mozgatható, megfordítható padlólap révén pedig ülésdöntéskor sík padlót kapunk. A poggyászt magas küszöbön (732 mm) kell átemelni, ha pedig az üléseket előrehúzzuk és a raktérbetétet a felső ponton rögzítjük, nagy lyuk keletkezik a kettő között, erre kitalálhattak volna valami megoldást.
TETSZETT
– bájos design
– tologatható hátsó pad
– egyedi megoldások
NEM TETSZETT
– nyomatékkarakterisztika
– magas fogyasztás
– olcsó benyomást keltő kabin
ÖSSZEGZÉS
A Renault Captur fizimiskája megnyerő, pláne a hölgyek fordulnak utána, cukipofa fazon. A raktér variálhatóságán sokat javít a sínen tologatható hátsó pad, a fülke pedig teli van ötletes megoldásokkal.
Renault Captur 0.9 TCe
Összlökettérfogat: 898 cm3
Hengerek/szelepek: S3/12 turbó
Max. teljesítmény: 66 kW (90 LE) 5250/perc
Max. forgatónyomaték: 135 Nm 2500/perc
Hosszúság/szélesség/magasság: 4122/1778/1566 mm
Tengelytáv: 2606 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1531/1516 mm
Fordulókör: 10,4 m
Saját tömeg/teherbírás: 1101/557 kg
Csomagtér: 377-455/1235 l
Üzemanyagtank: 45 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 12,9 s
Maximális sebesség: 171 km/h
Város/országút/vegyes: 6,0/4,3/4,9 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,6 l/100 km
CO2-kibocsátás: 113 g/km
A modell alapára: 4 050 000 Ft
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!