Az Opel ügyesen titkolja, hogy a Grandland X a Peugeot 3008-as testvérmodellje. Az ergonómia jelest érdemel. Fotó: Hilbert Péter

Hogy a PSA-val való együttműködés jót tett az Opelnek, arra a Grandland X az egyik első kézzel fogható bizonyíték, a piac meglehetősen jól fogadta a Peugeot 3008-assal rokon szabadidő-autót. Ismerjük már a modell előnyeit és hátrányait egyaránt, így ezúttal kissé rendhagyó módon arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tud a kínálat alapmotoros modellje (automatikus váltóval) a legdrágább dízel ellen, s vajon megéri-e a tetemes felárat a gázolajos?

A PSA-tól érkező 1,2-es korrekt, vibrációszegény motor

Most annak kellene következni, hogy az 1,2-es, 130 lóerős, háromhengeres turbómotor alulmarad egy 2,0 literes, 177 lóerős dízellel szemben, de az adatok másról árulkodnak. A 0-100-as sprintideje csak 0,9 szekundummal rövidebb a nagy dízelnek (9,5 s), miközben végsebessége mindössze 15 km/órával magasabb. A száraz tényeken túl azonban az is egyértelmű, hogy mennyire eltérő a két motor karaktere. Meglepő, de a kis háromhengeres alapjáraton nagyon halkan és finoman, vibráció nélkül jár, ha viszont rendesen terheljük, máris hallhatóvá teszi jellegzetes hangját. Alacsony fordulaton kissé kelletlenül dolgozik, de amint felépül a turbónyomás, simán letagadhatná lökettérfogatát. A PSA-féle 2,0 literes dízel (csak automatikus váltóval) ezzel szemben igazi nyomatékgyárnak érződik a 4,47 méteres modellben, már 1700-as fordulattól élénken húz. A pörgetést egyáltalán nem igényli, városban simán el lehet vele úgy járkálni, hogy a fordulatszám nem lendül 2200 fölé. A gázreakció gyorsabb, mint a benzinesnél, ugyanakkor az sem vitatható, hogy értelemszerűen sokkal lassabban éri el üzemi hőfokát. A fogyasztás tekintetében kellemes meglepetést okozott a kis benzines, a 7,2 literes tesztátlag mindössze három decivel több, mint a dízelnél regisztrált érték – a 2,0 literes változat közel két mázsával nehezebb az 1,2-esnél. Hosszú autópályázásnál, utasokkal és csomagokkal megpakolva egy literig is nőhet a dízel fogyasztáselőnye, de napi ingázásban minimális a valós megtakarítás.

514 liter a csomagtartó befogadóképessége

A 2,0 literes dízel eleve magas felszereltségről indul, így minimum 9 325 000 Ft-ot kell érte a márkakereskedésben hagyni. Ha az 1,2-es, automatikus változatot – amelynek alapára 7 295 000 Ft – a 2,0 literes felszereltségéhez „igazítjuk”, akkor is csak 8 295 000 Ft-ot kóstál, vagyis 1 030 000 Ft az árelőnye. Nyilván a dízel nyomatéka és könnyedsége imponáló, de még az 1,5-ös gázolajos (automatikus váltóval) is 650 000 Ft-tal drágább az alapmotorként nagyon is tisztesen helytálló, 130 lovas benzinesnél.

A típusjelölésben a piros ”D” utal arra, hogy ez a 2,0 literes dízel. A topváltozathoz alapáras a nyolcgangos automatikus váltó

Tetszett
• divatos forma
• bőséges helykínálat
• dízel erőtartaléka
• benzines alacsony tömege
Nem tetszett
• egyszerű, csatolt lengőkaros hátsó futómű
• bajuszkapcsolók elhelyezése
• magas dízelfelár

Összegzés
Nem véletlen, hogy sikeresen indult a Grandland X karrierje, hiszen korrekt autó tágas karosszériával és nem túlzó árral. Bár az alapmotor háromhengeres, a gyakorlatban még a 2,0 literes dízellel összevetve sem kell szégyenkeznie, pontosabban sokkal kisebb a különbség, mint gondolnánk. A nagy gázolajos igazi előnye autópályás használatnál jön ki, ám ezért a vásárlónak sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.