Az anyaghasználaton érződik a spórolás, és elsőre furcsa a nagyméretű kormánykerék Kényelmesek a Fiat ülései, a helykínálat is tisztességes. Fotó: Stefler Balázs

A Fiat mindig jól teljesített a kompaktautók mezőnyében, a 128-as, a Ritmo, a Bravo/Brava, vagy akár a Stilo is meghatározó típus volt, és persze a sorból nem hiányozhat a Tipo, melynek az 1988–1995 között forgalmazott első kiadása igazi bombasikerként vonult be a történelembe. Így érthető, hogy a 2015-ben debütált új generációs, törökországi gyártású kompaktnak is ezt a nevet adták. A kedvező áron kínált Tipónak azonban nem kevés modellel kell megküzdenie, új kihívóként pedig itt van a Škoda Scala, mely a Rapid utódjaként tavaly jelent meg a piacon. Az olasz modellhez hasonlóan a lehető legjobb térkihasználás jegyében született a Škoda is, és pusztán az adatok alapján egészen elenyészők a különbségek. Nézzük, mit tudnak a gyakorlatban!

Zömében egyszerű anyagokból épül fel a Scala utastere is. A tagolás jóval tárgyilagosabb, mint a Tipónál A külméretekhez képest gigászi a hátsó lábtér, ráadásul a szellőzőrostélyok sem hiányoznak

KAROSSZÉRIA, UTASTÉR
4368 mm kontra 4362 mm, avagy nincs a piacon még két kompakt, amelyek hosszúságban ennyire közel állnak egymáshoz! De a Fiat és a Škoda nagyon máshogy képzelte el saját modelljét, a Tipo vaskos C-oszlopával és arányaival a klasszikus ötajtós kompakt megtestesítője, a Scala viszont bizonyos szögekből a kombikra hajaz. Érdekes a kontraszt abból a szempontból is, hogy az S-Design csomagos, alapvetően lágy ívekkel rendelkező Fiathoz képest mennyivel kimértebb a Škoda stílusa. Az igazi meglepetést azonban a beltér tartogatja. 13 mm-es tengelytávolság-előnye ellenére is szinte sokkoló a Scala tágassága, a lábtér konkrétan egy kategóriával nagyobb autókat idéz, hátul 190 centis magassággal is el lehet férni. A Tipo sem vall szégyent, de a Škoda adottságaival nem tud versenyre kelni, a hátsó szellőzőrostély hiánya pedig nyáron egyértelműen hátrányba hozza. Az ülések egyébként mindkét modellben kényelmesek és széles tartományban állíthatók, a Fiatnál egyedül a méretes kormánykerék igényel megszokást. A Scala minimalista stílusához jól illik a modern központi kijelző (opcióként vetített kijelzős műszerfal is kérhető), de tudás terén a Tipo nincs lemaradva, ugyanúgy felvonultatja az Android Auto és Apple CarPlay szolgáltatásokat. Ami az anyagminőséget illeti, a Fiatnál sok helyen találkozunk olcsó hatást keltő burkolatokkal, és bár a Škoda azért ebben előrébb jár, a cseh modellnek is lenne még hova fejlődni.

RAKTÉR, VARIÁLHATÓSÁG
Nyugodtan kijelenthetjük mindkét típusról, hogy a csomagtér-kapacitás tekintetében a kategória legjobbjai közé tartoznak! A Fiat alapból 440 litert fogadhat be, a Škoda pedig még ezt is überelni tudja további 27 literrel. Bővítés után ugyan mindkét modellben keletkezik egy kis lépcső, de a Škoda azért több gondot fordított a részletekre, a Scala kapcsán említésre méltó az oldalsó akasztófül és a kalaptartó alján lévő háló. A hátsó ülések ledöntése egyébként pont fordított, a Fiatnál 60:40, a Škodánál 40:60 arányban osztottak a támlák.

A Tipo csomagtere ugyan 27 literrel kisebb, így is bőven átlag feletti a kapacitása. A Scala kalaptartójának alján lévő háló nagyon praktikus

MOTOR, HAJTÁSLÁNC
A nyers adatok alapján észrevehetetlen különbségeknek kellene lenniük a két autó között, hiszen csúcsteljesítményben öt lóerő, gyorsulásban pedig két tizedmásodperc a differencia. Csakhogy a Fiat 120 lóerős, 1,4-es, négyhengeres turbómotorja és a Škoda 115 lóerős, 1,0 literes, háromhengeres blokkja egészen más karakter. Az 1.4 T-Jet olyan, mint egy nagyobb szívómotor, egyenletesen jön meg az erő, és alacsony fordulaton is terhelhető. A VW-konszern 1,0 literese háromhengeres létére finoman és zavaró vibrációk nélkül dolgozik, de nem szereti az alacsony fordulatot, és csak azután kezd el húzni, miután „összeszedte magát” – tipikus kis lökettérfogatú turbómotor, amelynél a váltásra figyelmeztető nyilakra nem érdemes hallgatni. A Fiat azonban nem használja ki a lökettérfogat-előnyét a váltóáttételezés terén, amíg a Tipo motorja 130 km/óránál 3250-et fordul, a Škoda parányi motorja 3000-es fordulat alatt pihen (a hangszigetelés terén egyébként is jobb a Scala). Nyilvánvalóan ez is szerepet játszik abban, hogy a gyári adatok szerinti 1,0 literes fogyasztáskülönbség a gyakorlatban is teljesen helytálló, hiszen 7,3 és 6,4 literes átlagot regisztráltunk. A futómű terén ugyanakkor sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint vártuk. Persze a Fiat 18 colos kerékgarnitúrája miatt nem számítottunk különösebben finom rugózásra, de a Scala (17-es kerekekkel) sem a lágy futómű mintapéldánya – cserében magabiztosan, kis oldaldőléssel fordulnak. A Škoda volánja egy kicsivel közvetlenebb, a Tipo pedig a City gomb jóvoltából akár egyujjas kormánytekeréssel teszi egyszerűvé a parkolási manővereket.

A Fiat 1,4-ese kellemes darab, de a Škoda 1,0 literese takarékosabb

ÁR, FELSZERELTSÉG
A Škoda árazási osztályán nem voltak szívbajosak, a 399 999 Ft-os importőri kedvezménnyel számolva 5 544 151 Ft a 95 lovas bázismodell alapára, a 115 lóerős változatért pedig legkevesebb 5 680 041 Ft-ot kell a kereskedőnél hagyni. Bár ezért az összegért a klímaberendezés nem automatikus, hanem manuális, a Scala felszereltsége gazdag, a LED-es fényszóró és a sávtartó sem feláras. A Fiat is alapáron adja a manuális légkondicionálót, de a felszereltség nyilvánvalóan szerényebb, ennek is köszönhető, hogy a 95 lóerős, 1,4-es szívó benzines alapmotorral már 4,3, míg a turbóssal 4,95 milliótól vihető haza. Érdekes, hogy a Fiat mennyire kedvező áron kínálja az extrákat, a tempomat például 30 000 Ft-os felárért kérhető az alapkivitelhez – ez a tétel a Škodánál 68 580 Ft-ot kóstál! Lényeges különbség az is, hogy a benzines Tipókhoz nem rendelhető automatikus sebességváltó, a Scala esetében pedig a 115 lovas 1,0 litereshez és a 150 lovas 1,5-öshöz is konfigurálható. Igaz, a DSG csak Ambition szinttől érhető el, ami azt jelenti, hogy a legolcsóbb automatikus váltós Scala 6,8 millióba kerül.

ÖSSZEGZÉS
A Škoda tágasabb, modernebb és takarékosabb, szóval ha így nézzük, kézzel fogható, hogy újabb fejlesztés. A Tipo produkciója sem gyenge, de a legtöbb területen lépéshátrányban van a Scalához képest, és összességében olcsóbb autó benyomását kelti. Az árazás viszont a Fiat felé billentheti a mérleg nyelvét, hiszen a 120 lovas, 1,4-es Tipo félmillióval olcsóbb a 95 lóerős bázis Scalánál. Aki rászán hat milliót a Scalára, biztosan boldog lesz vele, de ha kicsit szűkösebb a rendelkezésre álló keret, a Fiat árelőnye már döntő lehet a vásárlásnál.

Fiat Tipo 1.4 T-Jet

TETSZETT
• kedvező alapár
• opciók árazása
• egyenletes teljesítményleadás
• csomagtartó mérete
NEM TETSZETT
• fogyasztás
• rövid váltóáttételezés
• belső anyagai

Škoda Scala 1.0 TSI
TETSZETT
• helykínálat
• hatalmas csomagtartó
• zajszigetelés
• széles motorpaletta
NEM TETSZETT
• magas alapár
• alacsony fordulaton erőtlen motor