Számos oka lehet annak, ha egy kézi váltós autó nehezen tehető sebességbe. Az első szerelői gondolat rendszerint a kuplungházba kalandozik (tárcsa, kinyomócsapágy), azonban mielőtt nekiesnénk egy ilyen kaliberű javításnak, érdemes alaposabban megvizsgálni a hibajelenséget. Esetünkben egy igen keveset futott Opel Corsa kezdte hanyagolni a pontos váltást. Előbb egyes fokozatba vált nehézzé a kapcsolás, szinte „bele kellett törni” a váltót a fokozatba.
Segített eleinte a váltáson a klasszikus trükk, amely szerint indulás előtt előbb egy gyors kettesbe váltásból áttolni előre egyesbe a váltókart. De a jelenség romlott, majd érdekes módon meleg időben a jelenség csökkent. Később továbbfejlődött a hiba és elkezdte a kettes fokozatot is nehezen fogadni. Szerelői oldalról ugyan a kuplungcsere és a váltóolaj-csere merült fel megoldásként, de a tulajdonos ezt nem látott indokoltnak.
És miért is nem? A kinyomócsapágy, ha elromlik, akkor búg. Üresbe rakva a váltót a kulpungpedál benyomásával ellenőrizhető a csapágy állapota, kiemelt helyzetben búgnia kell. A Corsáé csendben volt. A kuplung kiemelésének erőszükséglete sem nőtt meg, tehát a vezetőhüvely kopása is kizárható volt. A kuplungtárcsa kopása sem adott volna magyarázatot, mert nem csúszott, magas fokozatban erőltetve sem. A kuplungszerkezet hibája is kizárható volt, mivel az egyes-, és kettes fokozaton kívül az összes többit gond nélkül vette az autó. Ekkor lépett a képbe Rudi, az idősebb autókhoz szokott gondos szerelő, aki hasonlóképp értékelte a hibajelenségek alapján a helyzetet – „mivel csak az egyes-kettes síkjában áll fenn a probléma, ott kell keresgélni” mondta.
A váltókulissza felől indult meg a feltárás, és nem volt nehéz megállapítani, hogy azon belül kotyog a rudazat. A Corsa C váltókarjától fém és műanyag karokon át jut tovább a kapcsolás, az elemek gömbfejekben végződnek, azok anyaga a rúd anyagával megegyezik. A gömbfejeket fogadó fészkek minden esetben műanyagból készültek. Ugyan a kocsi futásteljesítménye alacsony (35 ezer km), azonban már 20 éves, a kenőanyag az érintkező felületek közül javarészt eltűnt, ráadásul az öregedő műanyagok rideggé váltak. A kopás és az alakváltozás egyaránt szerepet játszott abban, hogy jó 5-7 mm-es lógás alakuljon ki, így a váltókart hiába billentette maga felé a vezető, hogy az egyes-, vagy a kettes fokozatot kapcsolja, az ez irányú mozgatást továbbító gömbfejfészkek kitágulása miatt a rudazat már nem tudta a kapcsolási síkba hozni a mechanikát (bár a kar látszólag a megfelelő síkban volt).
Netes alkatrészkeresés során kiderült, hogy a hiba ismert az alkatrész utángyártók számára, mert teljes javítókészlet rendelhető a típushoz. Ráadásul kedvező, 25 ezer forint körüli áron. Tehát aki Corsa C-t használ, és már nehezen megy a váltás, érdemes a nagyobb szerelések előtt megnézni a rudazatot a kulisszában. A szerelés és a csere az utastér felől történt, onnan volt kiemelhető a hibás alkatrészek sora. Kiszerelés közben látszott, hogy annyira rideggé váltak a műanyagok, hogy az egyik gömbfejfészek széléből már nagyobb darab kitört a helyéről. Összerakáskor a szerelő nem sajnálta az odaillő kenőanyagot, a kocsi személyiséget váltott, ismét az a hűséges, szépen működő kisautó lett, ami volt korábban.
Nyitókép: Ferrari
