Az ember és a gép sok mindenben különbözik. Például az ember nagyon jól tud alkalmazkodni. Míg vélhetően egy gépi vezérlés már abbahagyná a munkát, nem tolerálva a vezérelt eszköz hibáit, az ember ellensúlyozza azt. Azért meséljük ezt el, mert bizony a sofőrök hozzá tudnak szokni az autó hibáihoz, így azok gyakran észrevétlenné válnak, és szabadon fejlődhetnek tovább. Pedig nem természetes és nem is korfüggő, hogy egy autó futóműve félrehúzzon, vagy menet közben rázzon, üssön.
A saját autó hibái akkor válnak igazán feltűnővé, ha egy jobb állapotú kocsit is vezet a tulajdonos. Visszaülve a sajátba, azonnal feltűnik a magasan fogó kuplung, a holtjátékos kormány, a gyenge fékhatás. Ennek a tudatában érdemes néha „önellenőrzést” végezni az autón, és megfigyelni mit tesz, vagy éppen mit nem tesz.
A tavasz nem csak az autómosás, hanem a futóműellenőrzés ideje is, mert a téli időszak ilyen szempontból keményebb feladat elé állítja a kocsik ezen részegységét. Természetesen a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve lehet megfigyelni az autót. Egyenes, jó minőségű úton tartja-e az irányt? Gyorsításkor, fékezéskor szintúgy? Van-e olyan sebesség, amelynél rázni kezd a kormány? Minden jelenség hibákról árulkodik.

Félrehúz az autó
Mikor egyenes haladáskor félrehúz az autó, tehát folyamatos kormánykorrekciókat igényel, vélhetően elállítódott a futómű. Ez alapvetően nem ördögtől való dolog, akár nagyobb úthibába futás, vagy a rendszeres rossz út terhelése okozza. Jobb esetben egy futóműállítás (ami évente legalább egyszer ajánlott) rendbe hozza a dolgot. Rosszabb esetben sérült valamely futóműalkatrész: elgörbülhet a kormányösszekötő, durvább sérülésnél a lengőkar is, tehát mielőbb javíttatni kell.

Fékezéskor, gyorsításkor húz félre az autó
Ha egy kocsi „félrehúz”, fékezéskor is azt fogja tenni, csak erősebben. Mikor azonban egyenes úton haladáskor nem húz félre, csak fékezéskor, a fékrendszernél keresendő a hiba forrása. Előfordulhat, hogy fékezéskor és gyorsításkor is félrehúz, azonban egyenletes sebességgel való egyenes vonalú haladáskor nyugodt az autó. Ilyen esetben a lengőkarok környékén kell keresgélni, a lengőkar szilent is lehet a bűnös, vagy a toronycsapágy, illetve annak ágyazata (amelyik autónál van). Az ok, hogy az említett fáradt alkatrészek a normálisnál nagyobb elmozdulást engednek meg a futóműelemeknek, ezért erő hatására (lassító-, gyorsító) megváltozik a futómű geometria, majd, ha az erőhatás megszűnik, a kocsi is normálisabban viselkedik.

Bizonytalan, holtjátékos kormányzás
Ez esetben a kormányzás alkatrészeinél lehet a hiba forrása. Olcsóbb, ha a kormányösszekötő külső gömbfejek koptak el, drágább, ha a belsők (vagy éppen mindegyik). A legdrágább javítást jelenti, ha maga a kormánymű kopott el, azon belül rendszerint a fogasléc a hibás. Ez kiszűrhető, mivel általában a leginkább használt „középső” fogak kopnak meg, tehát, ha jobban alászedve szűnik a holtjáték, akkor biztosan a fogasléc a bűnös. Bizonytalan kormányzásérzetet adhat a toronycsapágy hibája is (minden MacPherson rendszerű futóműnél megtalálható). A toronycsapágy hajlamos vallomást tenni, mert állóhelyzeti kormányzás közben ropogó hangot ad, ha rossz.

Menet közben ráz a kormány
A hiba okát a felni és a gumi környékén kell keresni. Felnihiba, ha a rázkódás nem egy sebességzónához köthető, hanem megjelenik és marad is. Hasonló élményt okozhat a nagyon elhanyagolt fékrendszer is, ha a jelenség fékezéskor erősödik, ott kell tovább keresgélni. Történhet ilyen nagyon erős, satuzó, gumicsíkot húzó fékezés után is, amikor hirtelen a gumiabroncs futófelületéről annyi anyagot veszít, ami ront a körkörösségen és a kiegyensúlyozottságon is. Mikor a rázkódás „szakaszos”, tehát például elkezdi az autó 70 km/óra sebességnél, majd 85 km/óra sebességnél kisimul és abbahagyja, vélhetően szálszakadásos valamelyik abroncs.

Rossz úton kopog a futómű
Mikor rossz úton a kocsiból koppanó, doboló hangok hallatszanak, vélhetően a hangot adó alkatrészek a futómű különböző elfáradt darabjai. Koppanhatnak a gömbfejek, minél kopottabbak, annál inkább. Koppanó hangot adhatnak nagy kilengés esetén a lengéscsillapítók, továbbá minden futóműbekötési ponton, lengőkarnál, lengéscsillapítóknál jelen lévő rossz szilent is jelezheti így az üzemideje végét. Persze vannak beugratós koppanások is, például, ha valaki kicsit letolatta a kipufogóját egy magas járdaszegélynél, épp annyira, hogy pár felfüggesztő fül elgörbüljön, vagy maga a rendszer csövei deformálódjanak. Ekkor rossz úton a kipufogó beleverhet a kasztniba, ez is kopogó hangot ad. De könnyű elkülöníteni a hibaforrást, mert akár lábbal meglökdösve a kipufogót koppanni fog, ha ez utóbbi a hiba.