Az autó motorházteteje természetes elhasználódás áldozata lett: a sok év és a 270 000 kilométer alatt jó pár kőfelverődést összegyűjtött. A gépháztető első felén a lepattogzások mennyisége és többnek a mélysége is egyre zavaróbbá vált, a nagyobb hibák rozsdásodásnak indultak. Ha nem javíttatjuk ki, a lemez átrozsdásodása miatt jóval drágábban végződhetett volna.

A kőfelverődésnek kitett elemek újrafújása nem ritka igény a fényezésre szakosodott műhelyeknél. Bár többféle védelmet kitaláltak már, mint pl. a fólia, a fújható fólia, a bőrhuzat, ám ezeket viszonylag kevesen alkalmazzák, egyrészt a költség, a telepítés időigénye és ezek gyors elhasználódása miatt. Az autósok azzal is érvelnek, hogy nem szeretnék, ha látszódna a kocsi orrán a védőeszköz. Mi egy új, gyors technológiát próbáltunk ki.

Mivel a javítási időt erősen befolyásolja a felhasznált anyagok száradási-kötési ideje, a fejlesztők arra törekedtek, hogy ezt az időt rövidítsék minimálisra. A felhasznált anyagok kamra nélkül, levegőn száradással is 20-40 perc alatt „kötnek”, hőkamrában ez az idő feleződik. Mosott, tiszta autóval érkeztünk, amely rögtön kapott egy papírmaszkolást a csiszoláshoz.

120-as finomságú papírral kezdték a munkát, de nagyon kemény volt a gyári lakkozás, így hamar 80-as, durvább csiszolópapírra váltottak. A sérült részeken fémig lecsiszolták a bevonatrendszert, másutt a felület minősége szerint. Utolsó mozzanatként 240-es papírral ment a csiszolás, majd zsírtalanították és szilikonmentesítették a felületet. Ezt követően a galvanizált bevonat pótlására speciális foszfátkendővel törölték át, ezzel pótolható a lecsiszolt korrózióvédelem – a bevonat már két perc elteltével fényezhető.

Ezt követően ment a kocsi a kamrába, és szépen letakarták-kimaszkolták. Ehhez is speciális, autófényezéshez gyártott maszkolóanyagokat használtak. Magyarországon először itt alkalmazták a Standox festékgyár új réskitöltőjét, amely a megszokottnál sokkal hígabb anyag, és a már említett gyorsan száradó típus. A fedőfesték színétől függő alkalmazásra fehér, szürke és fekete színben készül, a sötétkék autónál utóbbit használták. A felvitt anyag igen vékony rétegvastagságú, így a javítófényezés jó kezű fényezővel elérheti a gyári bevonatrendszer vastagságát (80-100 mikrométer). Száradás után a fillert 500-as papírral csiszolták át, majd következett az újramaszkolás és a színkeverés. A színt is a kamrában fújták fel, aztán a fedőlakk következett, amelyet szintén a kamrában szárítottak. A teljes munka néhány óra alatt megvolt, az autó megfiatalodva távozott a műhelyből.

Színkeverés

Az autó csomagtartójában gyárilag felragasztott adattáblából lehet kiolvasni a színkódot, amely alapján kikereshető a szín receptje. A festékgyártók általában több árnyalatot adnak meg ugyanarra a színkódra, ezt azért teszik, mert a gyártás folyamán is lehetnek eltérések, illetve a korral is változik az autó színe. Esetünkben háromféle kékből kellett azonosítani szemre a kocsin lévő festéket. Ezután a megfelelő mennyiséget mérleges módszerrel keverték ki, a receptben szerepel, hogy milyen színezőket milyen mennyiségben kell az alapfestékhez keverni.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!