Bár az üveg fényszórók nehezebbek és kevésbé formázhatók voltak, ugyanakkor tovább tartottak, mint a műanyag világítótestek. Utóbbi az anyaga jellegéből adódóan puhább, így kényesebb a karcolódásra, pl. a menetszélben lévő por, vagy a gépi autómosók műanyag seprűi árthatnak neki. Hogy védjék a felületet, a gyártók speciális bevonattal látják el, „lakkozzák” a műanyag fényszórókat. Idővel persze ez is karcossá válik, így a polírozás lesz a javító megoldás. Szép a végeredmény, de napi használatban lévő autó esetén 2-3 hónap múlva visszamattul a lámpa. A folyamatot persze lehet újra és újra végigjátszani, a költségek azonban ekkor már más sávba ugranak.

A cseredarab beszerzésénél el lehet gondolkodni a bontott, az új utángyártott és a gyári eredetű új között. A bontott hátránya lehet az anyagöregedés, míg az olcsó utángyártottak, amelyek zöme kínai, a szerelők véleménye szerint méretpontossági kihívással küzd. Persze jönnek a Távol-Keletről jobb darabok is, fontos szempont, hogy rendelkeznek-e európai minősítő jelöléssel. A csere bonyolultsága autótípustól függ, esetünkben a VW Passat B5.5-ös modell a macerásabbak közé tartozott. A cseréhez le kellett szedni a hűtőmaszkot, a haspajzsot, oldani a dobbetétek rögzítését, majd leszerelni a lökhárítót. Az újakat a beszerelés előtt érdemes megvizsgálni: a csatlakozókat a helyükre kell illeszteni, majd végigpróbálni a funkciókat az indextől a fényszóróig.

Tudta-e?
EU minőségi besorolás nélküli alkatrészt nem érdemes megvenni, mert szabványjelölés hiányában az időszakos műszaki vizsgán megbukik az autó!

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!