Korábban már írtunk a másodlagos levegőrendszer lehetséges problémáiról, foglalkoztunk az elektromos levegőpumpa hibáival. Most jöjjön egy nagyon egyszerű hibalehetőség bemutatása! Mi történik, ha a levegőt vezető csövek, a levegő áramlását-betáplálását vezérlő szelepek mennek tönkre? Ez a problémakör általánosságban az Euro 4-es és annál jobb környezetvédelmi besorolású benzines autók tulajdonosait érinti.

A hibára ismét a sárga „check engine” lámpa felvillanása, és a kód kiolvasása hívta fel a figyelmet. Ez a lámpa ok nélkül ritkán gyullad fel, így elkezdődött a hibakeresés, először is a hibabehatárolás, ami a rendszer működésének csekkolásával indult. Látszólag minden rendben volt, hidegindítás után bekapcsolt az elektromos levegőpumpa, rövid üzem után pedig szépen lekapcsolt. Viszont a hibajel pár nap után makacsul visszatért. A szóban forgó típusnál a motorvezérlés a kipufogógáz összetételéből következtet a hibára, így el kellett kezdeni a nem elektronikus hibakeresést. A kiindulási pont az elektromos pumpa volt, már csak ezért is, mert az autó a pumpa működési ideje alatt, gázadásra (alapjáraton nem) elöl kifújt a kipufogórendszer, vagy legalábbis olyan hangot produkált. A feltételezés szerint esetleg a vezérlőszelep ment tönkre, bár ennek ellentmond, ha a pumpa működése alatt van kifúvás, utána nem, akkor a szelep bizony jól működik. A pumpából két cső ágazik ki, az egyiken szív, a másikon fúj a szerkezet. Végül mindkettőnél találtunk problémát a házi hibaelhárítás során.

A pumpa szűrt levegőt szív, ehhez a szívóoldali cső a légszűrőház szűrő alatti részébe csatlakozik. Műanyag házhoz egy műanyag idomcső kapcsolódik gumitömítéssel amelynek a kialakítása olyan, hogy ne csússzon le a csőcsonk. Itt azonban le volt csúszva, elsőre nem feltűnően, mert „mintha a helyén lenne” állapotban volt. Tudni kell, hogy a kocsi nagyobb szervizbeavatkozás részese volt a közelmúltban, amely során ezt a segédrendszerét is szétbontották. A csövek szétcsúszásának az oka, hogy visszaillesztéskor a tömítő gumigyűrű elmozdult, a csővég vélhető felerőltetésével a tömítés összegyűrődve hátramozdult a csőben és megakadt keresztben. Ezzel a hibával az a probléma, hogy ekképp ki tudja, mióta a motor szűretlen levegőt is szívott. Hiszen miután lecsúszott a másodlagos levegőrendszer szívócsöve a légszűrőház csőcsonkjáról, ott feltárult egy 20 forintosnyi nyílás. Ezen vidáman szívhatta a levegő a motort, már csak azért is, mert innen a szűrő jelentette ellenállás hiányában könnyebben is áramlott be a levegő. A tömítés kibányászásával a cső torkából és a helyére illesztésével ez a hiba egyszerűen volt javítható.

Azonban ez nem magyarázza sem a hibajelet, sem a kifújós hangot, vagyis folytatni kellett az autó alatt a kutakodást, követve a kivezető levegőcsövet. Egyéb csövek és segédberendezések által elbújtatva fut a cső, hozzáférni, látni alig lehet. Hamar meglett a másik hibaforrás: a pumpából kiágazó S-vonalvezetésű gégecső nem volt a helyén, lecsúszott arról a fém csőszakaszról, amely a friss levegőt előrevezeti a szelephez, hogy áramolhasson a katalizátor elé a kipufogóba. Tehát mikor a pumpa működött, a szelep nyitott és elég nagy volt a kipufogógáz nyomása, akkor ezen az ujjnyi vastag fémcsövön „böfögte fel” a kocsi a kipufogógázt. Felmerült az egész rendszer megszüntetésének gondolata is: kapható méretre gyártott „falazóelem” a szelepcsatlakozás lezárására, valamint elektronikus alkatrész is, amelyet a pumpa stekkerére dugva becsapja a motorvezérlőt, úgy csinál, mintha ott lenne. Nem drága és bizonyos meggondolásból kényelmes megoldás, hiszen biztos nem lesz vele több baj. Viszont a rendszer léte nem véletlen, a kiiktatása a katalizátor élettartamára nézve hátrányos, így marad a javítás, hiszen csak egy csövet kell visszailleszteni a helyére.

Persze ez sem volt egyszerű a bonyolult hozzáférhetőség miatt. Az autó korábban megejtett nagyobb javítása során kellett volna ezt a csövet gondosan és biztosan a helyére illeszteni, mert akkor a kocsi orra le volt bontva, hozzá lehetett férni. Most ez részleges bontással sikerült csak a helyszűke miatt. Azonban a hibafeltárásnak, javításnak másodlagos előnye volt, hogy azon a részen ellenőriztük a többi csőcsatlakozást és találtunk meghúzatlan, a csövön körbeforgó, „érintőre” húzott bilincseket is. A hibafeltárás okán így történt hibamegelőzés is: persze érdemes feltenni a kérdést, hogy egy átlagos autótulajdonosnak miért is kell a kocsiját javíttatás után részletesen átnéznie, hogy a szerelő vajon meghúzott-e minden csavart és visszaszerelt-e minden alkatrészt?