Mivel a napi szinten vezetett autóhoz a sofőrje hozzászokik, a lassan kialakuló hibáknak is van lappangási idejük, mire tudatosul azok jelenléte. Előnyös, ha több kocsit is vezet az ember, például családon vagy cégen belül, mert könnyebben feltűnhet a viselkedésbeli különbség. Esetünkben az vált világossá, hogy az elméletileg gyengébb fékrendszerű, kisebb családi autó elkezdett hatásosabban fékezni, mint a nagyobb.
Ez először egy sejtés, egy érzet, abban viszont segít, hogy a gyanúba került kocsit vezetve jobban elkezd figyelni az ember a fék fogáspontjára, a fékhatás felépülésére, adagolhatóságára. Végül a dugóban állva tűnt fel az egyre mélyebb fogáspont: ez fura, tapossuk be a pedált rendesen! Koppanásig lement, pumpálásra feljebb jött a pedál végpontja, de a fogáspontig elég rövid út maradt. Nincs mese, irány a szerviz! Elsőre nem találtak rendelleneset a fék működésében, az autó elrejtette a hibáját, a próbakör gond nélküli volt. A műhelyudvaron állva aztán előjött a pedál beereszkedése, de nem lehetett mindig kiprovokálni. Így az autó ott maradt a szervizben, hogy alaposan átnézzék, kezdve egy fékpados méréssel.
Elsőként ellenőrizték a folyadékszintet, és a rendszer tömítettségét. Mindent rendben találtak, majd rákerült a fékpadra, ahol ismét jól teljesített, ha éppen műszaki vizsgán lett volna, megkapja a két évre szóló bejegyzését a forgalmiba. Így a kocsi ismét a forgalomban találta magát, hogy valljon. A hiba előhívható volt, de igen nehezen. Mivel a fékek munkahengerei jó állapotban voltak és dolgoztak, levegősödés sem volt tapasztalható, a hibakeresés befutójára az ABS-kocka és a főfékhenger maradt. Mivel az ABS-kocka hibajelenségei szerteágazóbbak, és a főfékhengert egyszerűbb tesztelni, ez utóbbi felé indult a vizsgálat. Ledugózták és légtelenítették a főfékhengert, ami így a pedált nyomva nem veszített nyomást. Jöhetett tehát az ABS-kocka.
Az ez utóbbi felújításával foglalkozó szakember azt mondta, szerinte inkább a főfékhenger a bűnös, mert ledugózva nem abban a mozgástartományban van, ahol lennie kéne, magyarán nem mutathatja a hibát. De persze lehet a kocka is a hibás, ez a tesztelésével derül ki. Döntés született az ABS-kocka kiszerelésére és bevizsgálására, amiben benne volt egy tisztítás is. Ebben anyagi-logikai megfontolás is volt, ugyanis ez a művelet 22 000 forintba került, és legalább kiderül az állapota. Ha rossz, a felújító helyben javítja, a becslés szerint 60 000 forint körüli összegből – javítás esetén nem kell külön a vizsgálatot kifizetni, mert az benne van az árban. Ha viszont jó, akkor ez egy biztos ismeret, a kocka ki is lett tisztítva, tehát megbízható alkatrésznek lehet besorolni. Ha szükséges, ekkor jöhet a főfékhenger cseréje, amely alkatrész önmagában drágább, mint a kocka javítása. Fordított esetben, ha a főfékhenger cseréje után kiderül, hogy mégis az ABS-kocka a rossz, dupla javítási költség alakul ki – a kockát előre véve mindenképp kedvezőbb a végösszeg.
A teóriának megfelelően az ABS-kocka került ki előbb az autóból, majd jött vissza egy nap múlva azzal, hogy teljesen jól működik és ki van tisztítva. Így tehát a főfékhengerre szűkült a kör és terelődött rá vissza a gyanú. A cseréjével tényleg megoldódott az észlelt probléma, és a hiányolt fékhatás is helyreállt. A nehézkesebb hibabehatárolást az okozta, hogy még az elején el lett kapva a baj. Természetesen a fékjavítás során új fékfolyadékot is kapott az autó, és a munka végén légtelenítették a rendszert, amit minden, a fék hidraulika-rendszerét érő megbontás után el kell végezni.
Cikkünk elkészítéséhez az UNIO 2000 autószerviz nyújtott segítséget.
