Lassan megszokják az autósok a kettős tömegű lendkerék létét, mást nem is tehetnek, hiszen alig van autó, amelyből kimarad ez az alkatrész. Lényegében a kis hengerűrtartalmú benzinmotorok és a hagyományos működésű automatikus sebességváltók mellé nem szerelik be (mindemellett az elektromos autók és benzines hibridek sem kapják meg). A használt autók között is megszokott, hiszen a magyar autópark átlagéletkora (14 év) már azokat az évjáratokat jelenti, amikorra a kettős tömegű lendkerék általánossá vált.
Az elterjedtség azt is elhozta, hogy a tömegmodellek esetében egyre kevésbé jelent extra költséget a javítása. Az alkatrészgyártók ráálltak, így az elmúlt években olcsóbbá váltak a lendkerekek – a nagy példányszámban gyártott típusok esetén 70 000 forint körül is megkapni már ezt az alkatrészt. Persze így is többletköltséget jelent a cseréjük a hagyományos lendkerékkel felszerelt autókhoz képest. Mint mindig, most is vannak kivételek, ahol ez az ármérséklődés nem, vagy nem olyan mértékben köszöntött be. Például a robotizált automata váltós autók esetében, ahol szükség van a lendkerékre, és ha olyan a motor (például dízel), akkor a gyártók kettős tömegű lendkereket alkalmaznak. Ilyenek például a PSA-csoport dízel robotizált váltós modelljei, vagy a VW-csoport DSG-váltóval felszerelt gázolajosai. Történetünk főszereplője ez utóbbi csoportból került ki. Ezen modellek összdarabszáma alacsonyabb, így az alkatrészgyártók kisebb számban gyártják a hozzájuk való pótalkatrészt, ami a darabonkénti árat magasabban tartja. Az árkülönbség elég jelentős, azonos típusú, motorizáltságú autó esetén a kézi váltóshoz képest a duplája is lehet a robotizált váltóshoz gyártott kettős tömegű lendkerék alkatrészpiaci ára. A szóban forgó Škoda Octavia TDI DSG-hez az alkatrész-kereskedők, szervizek a kettős tömegű lendkerék cseredarab árára 140-350 ezer forint közötti ajánlatot adtak, miközben egy azonos évjáratú és motorkódú manuális váltóshoz 70 ezer forintért megkapni ezt az alkatrészt.
A kettős tömegű lendkerék elsődleges feladata a motor egyenletes, rázkódásmentes járásának elősegítése. Tehát, ha ez az alkatrész a végét járja, a motor rázni kezd, ami különösen indításkor, alapjáraton és elinduláskor feltűnő. Természetesen lassan kialakuló hiba, tehát valamelyest ehhez is hozzá tud szokni eleinte a tulajdonos, tehát nem feltétlenül tűnik fel a napi használatban. Erre is van válasza a rossz kettős tömegű lendkeréknek: ahogy megy tönkre, idővel már hangot is ad, fémes hangon csilingel, csattog. Komolyan kell venni, mert a rezonancia szétrázhat, tönkretehet más motorelemeket is, terheli a váltó csapágyazását, tengelyeit. Másrészt az autó mozgásképtelenségét is okozhatja a teljesen kifejlődött hiba. Ezeket nem érdemes megvárni.
A kettős tömegű lendkerék cseréje elég nagy munka, lényegében egész napos szerelést igényel. Ki kell venni a sebességváltót, ehhez pedig le kell kötni a féltengelyeket, tehát bontani a futóművet. Modelltől függően a motort is el kell mozdítani a helyéről – emelni, süllyeszteni. Az Octavia esetében sem volt ez másképp, egy délelőttön át nőtt az autó melletti kiszerelt alkatrészek kupaca. A váltó kiemelése is különleges figyelmet igényel, ráadásul a DSG (és egyéb automaták) nagy tömege miatt kétemberes a feladat. Esetünkben a vizsgálata igazolta a hibafeltárás feltételezését, lötyögött, kopogott az alkatrész. A következő feladat volt a cseredarab összehasonlítása a régivel. A jól csengő nevű Sachstól származott az alkatrész, amelyet nem meglepő módon Kínában gyártottak. De méretpontos volt, és mára túl van 4000 km megtételén. A beszerelés előtt a méretösszevetés mellett a szerelők belepróbálták a váltóoldalba is. Minden rendben volt, így kezdődhetett az összeszerelés. Előbb a lendkerék felcsavarozása a motorra, majd a váltó visszaemelése, rögzítése, ezt követően a féltengelyek bekötése, a futómű összerakása és az alkatrészek, burkolatok visszaszerelése.
