A kipufogócsövet a tetőn vezették ki, dízelmotor Euro 5-ös besorolású
Ha valaki Budapesten, az angyalföldi rakparton egy éppen a rakpartról a vízbe gázoló sárga buszt lát, ne ijedjen meg. Csupán dolgozik a város első kétéltű városnéző autóbusza. Az úton olyan, mint egy partra vetett bálna, a vízben pedig valahogy eltörpül az igazi hajók mellett, az ember tényleg kapna a telefonhoz, hogy hívja a katasztrófavédelmet, mert szegény busz beesett a vízbe. Aztán kiderül, hogy nemcsak hogy nem süllyed el, de vidáman túrja a habokat a fedélzetén vigyorgó emberekkel. Persze, amíg idáig eljutott, sok víz lefolyt a Dunán – mondhatnánk stílszerűen. 30 hónap kellett hozzá, hogy tető alá hozzák a turistaszórakoztató látványosságot. Ennyi idő alatt építették meg a járművet, na meg a rámpát a rakparton, ahol az eszköz képes vízre szállni és biztonsággal partot is érni.
70 méteres betonrámpát építettek a biztonságos vízre szálláshoz és partra guruláshoz
Fődarabok, engedélyek, centiméterek
Alváza és gépészete az Ivecótól származik, a felépítmény kínai, míg a test alsó része angol tervezésű és máltai kivitelezésű, Amphi Coach gyártmány. A Nemzeti Közlekedési hatóságnál (NKH) kikerekedett a hivatalnokok szeme, amikor megtudták, mire is szeretnének rendszámot. Végül lényegében minden előírást teljesítettek a busz építői, ami a forgalomba helyezéshez szükséges, és az NKH emberei is szokatlan rugalmasságról tettek tanúbizonyságot, amikor megengedték például, hogy a lámpasor az előírt 1,5 méternél magasabban, 153 cm-en helyezkedjen el – ugyanis 1,3 méter a merülése a járműnek, és nem szerették volna a tervezők, ha a fényszórók mindig vízben áznak. A vízi jogosítványt a hajó-busz Máltán, a Máltai Tengerészeti Hatóságtól kapta, ott jegyezték be – ezért lenget a szél máltai zászlót is a buszon.
A felépítményt tekintve nincs nagy különbség, bezzeg az övvonal alatt
A vidám képű busz tesz egy kört a városban a nevezetességeket bemutatva, majd lehajt a Duna-partra, belecsobban a vízbe, tempósan leúszik az Erzsébet hídig. Ott megfordul és folyásiránnyal szemben, hajós nyelven hegymenetben visszakapaszkodik a Margit-szigethez, azért lassabban haladva, megküzdve a víz sodrásával – ilyenkor rendesen dolgozik a 290 lóerős, 5,9 literes Iveco dízelmotor. A spéci városnéző kör átlagosan két óráig tart, ebbe a forgalom is beleszól, 1 körre 44 utast vihet magával a gépezet, plusz az angol nyelvű idegenvezetőt, no és persze a sofőrt. Felnőttet 7500, hat éven felüli gyermeket 5000 forintért fuvaroznak.
A sofőrök elmondása szerint a buszt nem nehezebb vezetni, mint a szárazföldi üzemre tervezett társait. Végeredményben ugyanaz az Iveco-technika az alap, mint több ezer más busznál
Akár jeget is törhet a vízibusz!
Nincs időjárási korlátozása a járműnek, még zajló jégbe is bemerészkedhet. Ehhez kell az erős felépítés, a busz alsó része, az úszótest 6 mm vastag alumíniumlemezből készült, hegesztéses technológiával. A vízvonal és az úszótest felett már könnyűszerkezetes a jármű, ennek is köszönheti a stabilitását, így a súlypont a vízben elég mélyen van, nem fenyeget borulásveszély.
A tulajdonosoknak 170 millió forintba került a vízibuszos vállalkozás megvalósítása, bár ezzel másoknak is kitaposták az utat. Ugyanis bár a speciális turistabusz első vásárlója magyar, megépült a budapesti mellett négy testvérhajó is, amelyekből kettő Dél-Koreában, egy Belfastban hajózik, a negyedik, a prototípus pedig Máltán maradt. A beszerzési költség mellett a vízibusz fenntartása is többe kerül, mint egy átlagos busz esetén. A műszaki ellenőrzés gyakoribb, s az olajcserét is sűrűbben fogják elvégezni. Minderre szükség is van, a vízben erős a motor terhelése, a futóművek és a diffi is a vízben áznak, amikor ott halad a busz – az úszótest kiképzése katamaránszerű, az alváz és így annak szerelvényei az úszótesten kívül vannak.
A buszba egy lehajtható lépcsőajtón át lehet bejutni, mint a business jeteken
