Az egyre fejlődő dízeltechnika a korábban viszonylag igénytelennek tartott motorokat kényesebbé tette. Ennek oka egyrészt a befecskendezőrendszerek üzemi nyomásának folyamatos emelése, ami miatt sokkal pontosabb illesztésű alkatrészeket kezdtek alkalmazni az üzemanyag-ellátó rendszerben. A „kényességfaktor” másik tényezője a kipufogógáz utánkezelő rendszerek alkalmazása, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó alkatrészek rendszerbe iktatása.
Az üzemanyagrendszer-oldali fejlesztések miatt sokkal kényesebb lett a dízelmotor, egyrészt az üzemanyag minőségére és tisztaságára, másrészt az alkatrészek kopására. Emiatt kiemelt figyelemmel kell lenni a jó minőségű üzemanyag használatára, de emellett is rendszeresen, a gyári előírásnak megfelelően kell cserélni az üzemanyagszűrőket. Ezek eltömődése esetén a rendszer nem tudja szállítani a megfelelő mennyiségű naftát az üzemeléshez, a motor gyengévé válhat, leáll, vagy eleve be se indul. Az üzemanyag-rendszer alkatrészeinek természetes kopása is okoz hibákat. Az üzemanyag-szivattyúk, a befecskendező elemek „kotyogóssá” válása szintén elégtelen szállítási kapacitást eredményez, illetve nem megfelelő minőségű üzemanyag-porlasztás is lehet belőle. Mindez egyrészt nehezebb indítást, kisebb teljesítményt okoz, de a korszerűbb, 2005 után gyártott modellek esetén könnyen előfordulhat, hogy ha „pisil” a befecskendező, a dugattyútető bizony megolvadhat, ami igen drága javítanivaló.
A kipufogóoldali problémák is okozhatnak üzemzavart. Legjellemzőbb a kipufogógáz-visszavezető (EGR) szelep hibája. Mint a neve is mutatja, ez a szelep felelős azért, hogy vezérelt módon a kipufogógáz egy részét visszavezesse a szívócsőbe. Mivel a dízelmotorok koromtartalma magas, a normál üzem során is jelentős lerakódás képződik. Ez akadályozhatja a szelep mozgását, ami üzemzavart okozhat, attól függően, hogy nyitott, vagy zárt állapotában szorul meg. A kokszosodás másik jellemző hibavonzata, hogy az EGR-szelep által a szívócsőbe vezetett kipufogógázból korom rakódik le a szívócsőben is. Ez magas futásteljesítményű autóknál olyan mértékű lehet, hogy szűkíti a szívócső áteresztő keresztmetszetét, ami teljesítményromláshoz vezet, mivel nem jut elég levegőhöz a motor. A koromlerakódások gyorsabban alakulnak ki a városi üzemben használt autók esetében, ezért érdemes az ilyenekkel legalább havonta egyszer egy huzamosabb autópályázást beiktatni. 200 000 km feletti futásteljesítmény esetén előnyös egy szétszerelés, és az érintett alkatrészek fizikai módszerekkel történő koromtalanítása.
Részecskeszűrők
A részecskeszűrővel (DPF) felszerelt modern dízelautók különösen érzékenyek a kormolódásra. Esetükben azonban már nem csak az EGR szelep, vagy a szívócső lerakódásai okoznak nyűgöt, hanem a DPF-é. Egy gondos tulaj nagyon sokat tehet azért, hogy az autója jól működjön, és minél ritkábban kerüljön sor a regenerációra, illetve ne kelljen szervizbe menni a szűrő tisztítása miatt. A használat során kerülni kell a huzamos alapjárati üzemet (például várakozás közben az utastér melegítése céljából), az alacsony fordulatú terhelést, érdemesebb az elváltási fordulatszámot emelve kicsit dinamikusabban gyorsítani. Jót tesz a főleg városi üzemű autóknak, ha hetente egyszer kimennek velük országútra vagy autópályára és legalább fél órát haladnak 1700 feletti tartós fordulatszámon.
