Mivel amióta belső égésű motorral felszerelt jármű létezik, azóta a félretankolás lehetősége is adott, így a gyártók és a kútüzemeltetők is igyekeztek kizárni a helytelen tankolás lehetőségét. Ez csak részben sikerült, hiszen az eltérő jelölések mellett túl nagy variációs lehetőség nincs. Az egyetlen elkülönítés, hogy a gázolajos töltőpisztoly csöve nagyobb átmérőjű, mint a benzinesé, ennek megfelelően a benzines autók töltőnyílása is kisebb, mint a dízeleké. Tehát ha a tartályban a föld alatt a fent jelölt üzemanyag van, benzines autóba nem lehet dízelt tankolni.
Érdekes, hogy ez a kevésbé nagy baj. A benzines autót alapvetően nem teszi tönkre a dízel üzemanyag, csupán ha túl nagy a keverési arány, akkor nem megy vele a motor, illetve ha beindul, akkor nagyon füstöl, valamint kihagyhatnak a hengerek. Ezt észlelve a kocsit jobb leállítani és szervizben lefejtetni a rossz üzemanyagot. Könnyebb a dízel autót félretankolni, hiszen a benzines töltőpisztoly csöve belefér a gázolajos tanknyílásba – és bizony a benzin jelenléte a dízel üzemanyagban a modern autóknál nagy bajt tud csinálni. Ugyanis a gázolaj rendelkezik kenőképességgel, így az üzemanyag-ellátó rendszert tervezve a mérnökök eleve számolnak ezzel. Tehát úgy készül az üzemanyag-szivattyú, a befecskendező szelepek, az adagolószelepek, hogy azok működés közbeni kenését az üzemanyag végzi. Ennek az elmaradásával gyors kopás indul meg. Természetesen ez is függ a tankban lévő üzemanyag-mennyiség részarányától: minél több a benzin, annál nagyobb a baj. Továbbá sokan biztosan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a koszos alkatrészeket benzinben mosták le: bizony a benzin nagyon jól oldja az olajos lerakódásokat, és zsírtalanításra is megfelelő. Ez viszont azt is jelenti, hogy a dízel autó üzemanyagszűrőjéről is leoldja a koszt és képes bevinni azt a kényes részekhez.
Szerencsére a dízelmotor sem működik sokáig benzinnel, hiszen a dízel az öngyulladás elvén gyújtja be a hengereiben lévő üzemanyag/levegő keveréket – tehát nem kap szikrát egy gyertyától, hanem a nagyobb sűrítés által felhevülő keverék magától gyullad be. Erre azonban a gázolaj a megfelelő, a benzin nem. Tehát, ha benzin kerül a dízeltankba, a bekerülő idegen üzemanyag mennyiségétől függően el sem indul, hamar leáll, vagy kihagyva húz a motor. Ilyet észlelve, mint a benzines félretankolása esetén, azonnal le kell állítani a motort.
Akár dízel, akár benzines autót tankoltak félre, a szerviz első dolga az üzemanyagtank tartalmának lefejtése. Van, hogy a modern autók „zegzugos” tankjaiból ez nem sikerül maradéktalanul, ezért sok esetben a tank kiszerelése is szükséges. A tank mellett az üzemanyag-rendszert is meg kell tisztítani a nem oda való üzemanyagtól, kifújva vagy kiszívva azt, kinek milyen eszközkészlete van. Ezután következik a hibakeresés, azaz annak a felmérése, hogy mi károsodott a félretankolás okán. Rendszerint az üzemanyagszűrőt automatikusan cserélik, majd ellenőrzik az üzemanyagpumpák működését. Végül a befecskendezőfúvókák működését is: ez utóbbira műszeres és gyakorlati tesztmetodika is létezik. Szerencsés esetben a pórul járt autós megússza a tisztítás és lefejtés költségeivel és minimális alkatrész- utánpótlással. Rossz esetben főképp egy dízel autónál eljuthat az ügy a gázolajszivattyú és az üzemanyagfúvókák cseréjéhez is, ami már jóval nagyobb érvágás lehet. Így nagyon figyeljünk a tankoláskor, hogy legalább az önhibás eseteket kizárjuk!
