Izgalmakat vártunk a csúszós pályán, atom küzdelmeket, helyette kaptunk egy Citroën hengert. Loeb és López a végéről jött fel a harmadik és a negyedik helyre a leintésnél. Ha tavaly azt mondtuk, hogy a Chevi másik dimenzióban autózott, akkor a Citroen idén egy új galaxisban teszi ugyanezt. Olyan volt, mint egy megrendezett színházi előadás. Muller az elejében, a másik két Citroën a végéről mutatta meg hazai pályán, hogyan lehet agyonvágni egy autóversenyt.

Muller beragadt a rajtnál, Tarquni és Norbi is elment mellette, de aztán magára talált a címvédő és a második körben vissza is előzött. Az eső jó lett volna, de hamar elállt és maradt csúszós, nyálas pálya és lassan-lassan száradva már az erősebbeket segítette. Muller a harmadik körben került az élre, Tarquinit simán megelőzte. Remekül ment Huff, a Ladával az ötödik helyen zárt.

Csupán négy kör kellett és a végéről induló Loeb megelőzte Norbit! Az utolsó Citroën, Lópezzel a 12 körben érte utol Micheliszt, aki próbált küzdeni, de csak egy koccanásra futotta, aminél már mesérült a kormánya is, de nem volt végzetes a hiba. Norbi be is szólt a rádión, de abban biztos volt, hogy befejezzük. Más kérdés, innen már nem volt valós ellenfél. Sajnos Huff és Valente is megelőzte úgy, hogy a futam első felében erre nem fogadtatok volna. Nem vagyunk boldogok, szeretnénk megtudni, hogy pontosan hol ment el ez a pár helyezés, és hová tűnt a tempó. Norbi azt is kiszúrta, hogy sokkal jobban füstöl a mi autónk, mint a többi versenyzőé. Mindenek előtt az autót kellett helyre hozni. Az nagyon feszes volt. Öt perced van megcsinálni a gépet az első futam romjaiból, utána nyit a boxutca és tíz percig van nyitva. Addig csinálhatod. Sikerült nagyon gyorsan kicserélni a megsérült kormányalkatrészt, de a finomhangolást el kellet felejteni. Most figyeljetek, kettő  azaz kettő másodperccel a hivatalos idő lejárta előtt kerültek fel az autóra a gumik véglegesen a rajtrácson. Még hallottam a mérnökünk, Bári Gergő utasítását: tíz másodperc és a gumiknak az autón kell lenniük! És úgy lett. Szép munka!

Monteiro kapta el legjobban a rajtot, de mire ezt nyugtáztam, egy Chevis ütközet miatt Norbi kénytelen volt levágni a sikánt és már a nyakára is estek a többiek. Ezután Huff lökte meg féktávon, ennek a vége a 13. hely lett, gyakorlatilag innen kezdődött Norbi versenye. Szépen le is dolgozta a hátrányát és a nyolcadik helyre hozta fel az autót, harcosan, lelkesen, de mégis boldogtalan. Nem az bántja, hogy a Citroënek a végéről megint feljöttek öt kör alatt, mintha egy kvarcjáték „kezdő” fokozatában játszottak volna. Sokkal fájdalmasabb, hogy az ötödik körben még három Honda ment elől és egyik autóra sem volt ráírva, hogy Michelisz, pedig ott lenne a helye, és meg is tudja csinálni, láttuk nem egyszer.

Halkan mondom, azt is tudom, hogy csak az elégítené ki, ha ő lenne a legjobb hondás. De, ezen a hétvégén, valahogy nem úgy forgott a szerencse, hogy nekünk jó legyen. A Hondákban rejlő pontenciál jobban kijött, sikerült a Cheviket is kicsit „egyenesbe” tenni. És ez tényleg fontos. Az viszont tuti, hogy ha a Citroen 160 kg büntetősúlyt kapna, akkor sem lehetne megverni őket. A két futam képét látva nem mondanám ezt túlzásnak. Két Safety Car fázis is volt a verseny alatt: előszőr Loeb ütött el egy gumibálát és most jut eszembe, ott például szerencsénk volt, centikre repültek el a gumik Norbi autójának hátuljától. Aztán azt is megúszta, amikor Valentét előzte és szuper reflexekkel került egy bálát.

Jó lett volna jobban feltöltődni a magyar futam előtt! Nem mondom, hogy hegyekben van az önbizalmunk, de tavaly ilyenkor még a lángnyelveket kergettük az autó alatt. Sokkal jobban állunk a 2013-as évhez képest, de lelkileg biztosan nem. Nincs veszve semmi, a súlyozás is bele fog majd szólni a játékba, nem is kicsit. Ezt a hétvégét nem tesszük be a vitrinbe. Pedig tényleg mindent megpróbáltunk. Kicsivel több szerencsével, megint felejthetetlen hangulat lehet a ringen.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!