A legtehetősebbek természetesen továbbra is a gyári istállók, amelyek nemritkán négyszer, ötször akkora összeget fordítanak éves működésükre, mint nem gyári versenytársaik.
Ennek megfelelően a legtöbb pénzt természetesen az autógyártók költik a száguldó cirkuszra, hozzájárulásuk a csapat költségvetéséhez gyakran a 200-300 millió dollárt is meghaladja. Ezek a vállalatok – bár jogilag tulajdonosai az egyes istállóknak – a céljaik alapján szponzoroknak tekinthetők, hiszen referenciaszerzésre, presztízsépítésre használják a Formula–1-et.
Az abszolút rekorder egyébként a Honda: a japán autógyártó a Horizont Sport értesülései szerint 350 millió dollárt szán az idén saját csapata F1-es részvételére, s további 80 millióval támogatja a Super Agurit.
A gyártókon kívül érdemes még kiemelni az egyetlen nem ebben az iparágban tevékenykedő csapattulajdonost, a Red Bullt, amely két istállót is versenyeztet. Az osztrák energiaital-gyártó társaság a két csapat működéséhez majd 240 millió dollárral járul hozzá, s így többet költ számos autógyártónál is.
Érdekesség, hogy a hagyományos szponzorok közül annak ellenére egy dohányipari cég a legnagyobb, hogy e vállalatokat száműzték a versenynaptár közel felét adó uniós pályákról. Bár a Formula–1-ben korábban aktív három legnagyobb dohánygyártó – a Japan Tobacco, a British American Tobacco, valamint a Philip Morris – még 2001-ben egyezséget kötött, hogy 2007-től nem támogatnak sporteseményeket, utóbbi (amely Marlboro márkájával áll a Ferrari csapat mellett) 2011-ig mégis meghosszabbította szponzori megállapodását az olaszokkal. Becslések szerint az amerikai társaság 200 millió dollárt költ évente arra, hogy megjelenhessen a Formula–1-ben.
A Philip Morris által fizetett összeg ugyanakkor messze kiemelkedik a hagyományos szponzori díjak közül. Még a legnagyobb támogatóknak számító névadók is kevesebb mint feleennyit fizetnek: a Vodafone például 75,5, az AT&T pedig (amely a Williams istálló névadója) mindössze 25 milliót utalt át a támogatott csapatnak.
Miután látható, a Formula–1 szponzori piacának bővülése a dohányszektor nagy részének távozását követően sem állt meg, a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Korábban voltak, akik úgy vélték, a feltörekvő országok nagy konszernjeinek megjelenése a száguldó cirkuszban a támogatói pénzek újabb rohamos emelkedéséhez vezethet, most már azonban az is egyértelmű, emiatt sem várható hatalmas megugrás. Épp ezért a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a következő években is folytatódik az elmúlt esztendőkre jellemző, vagyis a visszafogottnak tekinthető 10-15 százalékos bővülés.