– Ha én lennék a Chevrolet csapatfőnöke, már rég felhívtam volna, és megpróbáltam volna átcsábítani.
– Ez jó! – válaszolta Michelisz Norbert. – Megtisztelő lenne, de miután a Chevrolet úgy döntött, hogy a szezon végén kiszáll, ez már nem fog megtörténni. Persze jönnek új gyártók, a Hondának például Suzukában lesz az első fellépése. A későbbi céljaim között egyébként szerepel, hogy egyszer gyári csapat pilótája legyek.
– Sosem hívták a mezőnyt uraló csapathoz?
– Jó a viszony, de nem hívtak. Van három nagyon jó pilótájuk, akikkel maximálisan elégedettek lehetnek.
– A WTCC-ben amúgy nem divat fiatal, „no name” versenyzőket szerződtetni a nagycsapatokba?
– A rutinnal egyenesen arányosan növekszik a tudás is. A fiatal pilóta lehet, hogy gyors, de ahhoz, hogy jó legyen, nagyon sok további összetevő kell. Én elindultam egy jó úton, de a nagy „öregekhez” még fel kell fejlődnöm.
– Mikor látta utoljára a „tabellát”?
– Az amerikai második futam után kaptam egyet, akkor megnéztem.
– Elég jól fest: 152 ponttal a hatodik helyen áll.
– Valóban! Azóta ugyan nem néztem, de azért megjegyeztem az állást. Remélem, semmi sem változott!
– Kétségtelenül ez a legjobb szezonja.
– Ez a harmadik idényem a sorozatban, s valóban messze kimagaslik: a pontokat tekintve kilenc verseny alatt szereztem másfélszer annyit, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Két évvel ezelőtt összejött egy futamgyőzelem, tavaly ez nem sikerült, idén viszont már van három dobogós helyezésem, köztük egy első hely is.
– Elégedett?
– Eddig igen. A szezon előtt az volt a cél, hogy próbáljam megnyerni a privát értékelést: huszonöt pont az előnyöm, vagyis ha a hátralévő három verseny nem alakul katasztrofálisan, akkor ez összejöhet.
– Árulja el, milyen respektje van a Yokohama Drivers’ Trophynak?
– Nyilván ez is egy cél, de engem mint versenyzőt jobban motivál egy-egy futamgyőzelem vagy az, hogy a dobogóra állhassak.
– Visszakanyarodva a vb-pontversenyhez: van még feljebb?
– Egy versenyhétvégén összesen ötvenöt pontot lehet gyűjteni, az ötödik helyezett pedig csak tizenkettőre van tőlem, a negyedik negyvenegyre. Vagyis ha minden a legjobban alakul, akkor akár a negyedik helyet is elcsíphetem – a dobogón álló Chevrolet-k viszont elérhetetlenek. Ha a jelenleg ötödik Tom Coronel mögöttem végezne, akkor én lennék a legjobb BMW-s pilóta.
– Ez fontos?
– Presztízskérdés.
– Három verseny van már csak vissza: Japán, Kína, Makaó. Melyik fekszik a legjobban?
– Makaót szeretem a legjobban. A pályavezetés és a hangulat miatt is. Úgy érzem, mindhárom helyszínen van esélyem a dobogóra, de Suzukával kapcsolatban vagyok a legpesszimistább.
– Mert?
– Mert tavaly nem tudtam ott bejutni az időmérőn a legjobb tíz közé. Az volt a szezon mélypontja. Valahogy úgy gondolom, ott van a legkevesebb esélyem egy jó eredményre.
– Most pont Suzuka következik… Ha letudja, túl van a nehezén.
– Hát, mondhatjuk.
– Megint hosszú távol-keleti túra lesz?
– Kedden délután indultunk, és november 18-án lesz a záróra. De most egyszer haza fogok jönni, éppen most, Suzuka után. Tavaly végig kint maradtam, majdnem egy hónap volt.
– Mennyi pontot szeretne szerezni a három versenyhétvége alatt?
– Igazából nincs ilyen tervem, nagyon rosszul sülhetne el, ha már ilyesmire koncentrálnék. Rossz stratégia lenne, ha három versennyel a vége előtt elkezdenék taktikázni. Úgyhogy csak azt remélem, hogy úgy folytatódik ez a szezon, ahogy eddig ment. Bízom benne, hogy szerzek még ötven-hatvan-hetven pontot. Szeretnék továbbra is eredményes lenni. És van még egy célom: szeretnék még egy futamgyőzelmet!
– Na, ha összejön, a távol-keleti túra végén meghívom a Ferencesek utcájában egy szusira!
– Rendben! Japánban nem ízlett annyira, de legyen. Hátha megszeretem.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!