A Kanadai Nagydíj mindig is arról volt híres, hogy itt mindig élvezetes versenyek zajlanak, ha másért nem, hát a sok autótörés miatt. a 2015-ös unalom után tavaly közepesen izgalmas versenyt nézhettünk. Akkor Lewis Hamilton sikeresen átmenekítette győztes formáját Monacóból Kanadába, s Melbourne-ben is az első helyen ért célba. A második helyezés azé a Sebastian Vettelé lett, aki csapata rossz taktikája miatt csúszott le a dobogó tetejéről. Valtteri Bottas– akkor még Williams színekben – fért még fel a dobogóra.
A Ferrarinak nagyon rosszul sikerült a tavalyi hideg kanadai nyárban rendezett verseny. Mindkét pilótája helyzetét csapata rossz stratégiai döntése nehezítette. A verseny legnagyobb vesztese Sebastian Vettel lett. A német hatalmasat rajtolt, az élre tört, de helyét megtartani már nem tudta. A Mercedes jobban taktikázott és Hamilton jól időzített bokszbeállásával visszavette az első helyet a német pilótától. A Mercedes idén már nem muzsikál olyan jól, mint a 2016-os szezonban. Címvédőként jelenleg 25 pontos hátránnyal áll a Ferrari mögött a konstruktőri ponttábla második helyén. S Monacóban olyan esett meg, ami a 2016-os Spanyol Nagydíj óta nem. Egyik Mercedes-pilóta sem állhatott fel a dobogóra. 2015 és 2016 után nyilván a cél a triplázás lenne Kanadában mind Hamilton, mint a Mercedes számára. Nagyon kell a győzelem, ha esélyesek akarnak maradni a végelszámolásnál.
Alonso: vissza a munkás hétköznapokba
Az Indy500-as kitérőt követően Fernando Alonso visszatért a McLaren Forma-1-es csapathoz, s Kanadában rajthoz áll. „Az Indy500 egy hihetetlen élmény volt, nagyszerű volt egy teljesen más stílusú vezetést megtanulni, de most már kész vagyok visszatérni a ’napi munkához’…” A Circuit Gilles Villeneuve nagyon erős motort követel meg, ahol az egyenesekben elért gyorsaság fontos. Nem fog feküdni a pálya az autónak úgy, mint a kanyargós és lassabb kanyarokkal rendelkező Monaco. Izgatott vagyok azonban, hogy visszaülhetek az MCL32-be, ismét találkozhatok a csapattagokkal és újra olyan pályára gurulhatok, ahol nem csak balra kell kanyarodni.” – szögezte le Alonso.
A spanyol pilóta egyébként nem volt teljesen sikertelen az amerikai megmérettetésen. Több körön át vezetett, mígnem 21 körrel a verseny vége előtt megadta magát a Honda motor. Szegény Alonsót még az ág is húzza, nem tud elmenekülni a Honda motor megbízhatatlansága elől.
Pálya, időjárás
A montreali pálya arról ismert, hogy nagyon igénybe veszi az autók motorját, fékrendszerét és az abroncsokat, hiszen a hosszú egyenes mellett egy sor szűk kanyar nehezíti a pilóták dolgát. Az igazán nagy megpróbáltatást az okozza, hogy ez a pálya rendelkezik a versenynaptár pályái közül a leggyorsabb részekkel és emellett a leglassabbakkal is. Így a tökéletes motornak nagyon rugalmasnak kell lennie, miközben elég erősnek is ahhoz, hogy a szűk és lassú kanyarokból ki lehessen gyorsítani. Négy fékezési zóna található a pályán, ahol 300 km-ről 120 km-re kell lassítani. Miután az autók így is kevés tapadással hajtanak, és rengeteg üzemanyagot cipelnek, ez még nagyobb terhet ró a fékekre és az abroncsokra.
Az időjárási előrejelzést a 2011-es hatalmas esőzés miatti monstre négyórás futammá alakult verseny után nem szabad figyelmen kívül hagyni Kanadában. Idén mindhárom napra felhős-esős időt jósolnak az előrejelzések. Vasárnapra szinte biztosan heves esőzések várhatóak. Az itt jellemző változékony idő megkeserítheti a csapatok dolgát.
A verseny
A montreali olyan ideiglenes pálya, mint a monacói vagy a Melbourne-i. Ez azt jelenti, hogy az aszfaltcsík nagyon poros és csúszós a hétvége kezdetén. A köreredmények azonban folyamatosan javulnak, még a verseny során is, mivel egyre több gumi tapad az aszfaltra. A kemény kanadai tél miatt helyenként buckás a pálya, így ezt figyelembe kell venni az autóbeállításkor. A Gilles Villeneuve-ről elnevezett pálya egy kicsit olyan, mintha a monacói és a monzai pálya kombinációja lenne. Ami az aerodinamikát illeti, Montrealban nagyon kis tapadással fognak az autók hajtani, egyedül Monzában fognak kisebb tapadással körözni idén a versenyautók. A Pirelli Monacóhoz hasonlóan az ultralágy, a szuperlágy és lágy abroncsokat viszi el a hétvégére. Persze ha esik, a közepes és vizes abroncsok is rendelkezésre állnak majd.
A 70-körös Kanadai Nagydíj június 11.-én helyi idő szerint 14 órakor (nálunk 20 órakor) veszi kezdetét. A pálya hossza: 4,361 km, a teljes versenytáv 305,270 km. A körrekordot még mindig Rubens Barrichello tartja 2004-ből 1”13.622-es időeredménnyel. 2016-ben Lewis Hamilton (Mercedes) nyerte meg a Kanadai Nagydíjat. A brit pilóta ideje 1:31:05.296 volt. A második helyen Sebastian Vettel (Ferrari) ért célba, míg a bronzérmes helyezést Valtteri Bottas (Williams) szerezte meg.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
