A külső megítélése természetesen erősen szubjektív, de alighanem a Kawasaki Z1000-es rendelkezik a nagyteljesítményű csupasz motorok közül a legbátrabban megrajzolt vonalakkal és a legagresszívabb arccal. A nagy ellenfelek, az Aprilia Tuono V4 R, a BMW S 1000 R és a KTM 1290 Super Duke szinte visszafogottnak tűnnek a zöld vas mellett, amiért az extrémen széles és púpos tank, a bestiális kipufogó és a mélyre húzott, lapos fejidom felel. Szemből olyan, mintha az első sárvédőn „ülnének” a lámpák, és ettől az az érzése támad az embernek, mintha a Z1000-es az orrával bele akarna fúródni a földbe.

Nem sok jót lehet mondani a műszerfalról. Túlságosan mélyre került és az alsó része nehezen olvasható. Fotó: Hilbert Péter, Kawasaki Nem sok jót lehet mondani a műszerfalról. Túlságosan mélyre került és az alsó része nehezen olvasható. Fotó: Hilbert Péter, Kawasaki

Saját útját járja a Kawa az újdonsággal

A vetélytársaktól azonban nem csak a külső tér el gyökeresen. A Kawasaki egészen más koncepciót választott, mert amíg az említett modellek esetében elektronikus őrangyalok egész sora vigyáz a vezetőre, addig az új Z a hagyományos vonalat képviseli. Nincs üzemmódválasztó, elektromos futóműállítás vagy kipörgésgátló, mondván, egy igazi streetfighterről van szó, amelynél az elsődleges szempont, hogy óriási adrenalinlöketet adjon minden egyes motorozáskor.

Látványos a csőkígyó kialakítása Látványos a csőkígyó kialakítása

Az élményért elsősorban az 1043 cm3-es, immáron 142 lóerős, soros négyhengeres blokk felel. Azt felesleges ecsetelnem, hogy kipörgésgátló és kormány-lengéscsillapító hiányában a motor tudásának kiaknázásához tapasztalt pilótának kell lenni, de az mindenképpen meglepő, hogy milyen brutálisan szól az erőforrás. A szívócsatornák kialakításakor még arra is figyeltek, hogy az áramlással fülbemászóan szép hangaláfestéssel szolgáló szívási zaj keletkezzen. Az erőforrásban egyébként a forgattyúsházban alkalmazott plusz összekötő csatornák mellett a módosított szelepek, illetve a szívótorkok átalakítása az újdonság. Utóbbiak méretét egységesítették, így mind a négy „szívóút” egyforma hosszú, illetve megnövelték a kipufogókönyökök közti interferenciacsövek keresztmetszetét. A gyakorlatban ebből annyit érez a vezető, hogy borzasztóan erős a Z, alapjárattól kezdve rendületlenül tol egészen a leszabályozásig. A döbbenetes gyorsulásban annak is szerepe van, hogy rövidebbre vették az első öt fokozatot. Így egy 600-as sportgéppel könnyedén felveszi a versenyt a Kawasaki a nyers erő tekintetében, ráadásul a nyomatéktenger miatt már 3000-es fordulaton (!) felkapcsolhatunk, így normál esetben sokszor világít a műszerfalon a takarékos vezetői stílust „jutalmazó” Eco-felirat. Azonban a gázreakció finoman szólva sem teszi felhasználóbaráttá a modellt. Az hagyján, hogy minden váltáskor kisebb rántás megy végbe, de araszoláskor is érezni, hogy az injektor és a gázkar közötti kapcsolat finomhangolásra szorulna. Pedig pont a megfelelő reakciók érdekében dupla fojtószelepes rendszert alkalmaznak, vagyis az első szelepet a gázkarral a vezető szabályozza, míg a másikat vezérlőelektronika állítja. Mindenesetre a 29 fokos kormányelfordítási szög sem teszi „városbarát” motorrá a nagy Z-t.

A mérges külső összhangban van a motorban rejlő erővel A mérges külső összhangban van a motorban rejlő erővel

Rossz utakon szenved a Z1000-es

Az öt egységből álló ikercsöves alumíniumváz keresztmerevítésként használja a motorblokkot, így az egyik legmerevebb konstrukciót vonultatja fel a kategóriában a Kawasaki. A motor döntéséhez azonban a vártnál nagyobb testsúlyáthelyezés szükséges, és felegyenesedési hajlama is igencsak erős, így rendesen kell tartani az ívbelső felőli kormányvéget. Ettől függetlenül azonban a kanyarsebessége nagyon magas, hiszen a szinte függőlegesen beépített hátsó rugóstag és a Showa SFF villája feszesen tapasztja az útra a motort (a bal oldalon az előfeszítést, míg a jobb oldalon a nyomó- és húzófokozati csillapításokat állíthatjuk). A kanyarok „támadásában” tehát remek partner a futómű, egyedül azt kell számításba venni, hogy sportmodellről lévén szó, az úthibákra eléggé érzékeny. A fékek is passzolnak a motorhoz, az elöl 310 mm-es tárcsából és radiális rögzítésű, négydugattyús nyeregből álló rendszerrel olyat lassít a motor, mintha horgonyt dobtunk volna az aszfaltba, nyomáspontja pedig úgy, ahogy van, tökéletes. Sajnos az ABS-ért 160 ezer forintos felárat kérnek.

Elviselne még némi finomhangolást a dupla pillangószelepes rendszer Elviselne még némi finomhangolást a dupla pillangószelepes rendszer

Ami az ergonómiát illeti, meglehetősen vegyes a kép. A vezetői pozíció ugyan kényelmes, a minimálisan párnázott ülés inkább csak rövidebb etapokat engedélyez, ami egy streetfighternél természetes, de a műszerfal kialakítása szerintem egyértelmű baklövés. Egyrészt nagyon mélyen van, mindig le kell hajtani a fejünket a rápillantásához, illetve nincs fokozatkijelzője, a fordulatszámot pedig két skála mutatja (3000-ig függőlegesen, utána vízszintesen). Nem jár dicséret a LED-es lámpáért sem, pedig elvileg a mai fényszórótechnika csúcsa. Pontszerűen világít, ami azt jelenti, hogy egy átlagos halogénizzós lámpával is jobban látjuk az utat éjszaka. A nagy Kawának azonban van egy olyan tulajdonsága, ami elismerésre méltó és ami nem feltétlenül mondható el mindegyik nagy értékű motorról. Nincsen rajta egyetlen részlet sem, ami olcsónak hatna, minden minőségi munkáról árulkodik – e tekintetben abszolút csúcs a gép. Persze a 3,65 milliós ár miatt joggal lehetnek magasak az elvárásaink.

Ennél dögösebb már nem is lehetne: 190 mm széles abroncs és négy kipufogóvég Ennél dögösebb már nem is lehetne: 190 mm széles abroncs és négy kipufogóvég

TETSZETT
– brutális külső
– igényes kidolgozás
– nyomatéktenger

NEM TETSZETT
– műszerfal elrendezése
– nincs kipörgésgátló
– hirtelen gázreakció

ÖSSZEGZÉS
A Z1000-es kidolgozási minőségébe sehol sem lehet belekötni, az irányíthatóság azonban csiszolásra szorulna. Kipörgésgátló híján csak megfelelő tapasztalat birtokában lehet feszegetni a motor határait.

Kawasaki Z1000
Lökettérfogat: 1043 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16
Max. teljesítmény: 105 kW (142 LE) 10 000/perc
Max. nyomaték: 111 Nm 7300/perc

Sebességváltó: hatfokozatú
Hossz./szél./mag.: 2045/790/1055 mm
Tengelytáv: 1435 mm
Ülésmagasság: 815 mm
Üzemanyagtank: 17 l
Fék elöl/hátul: 2×310/250 mm tárcsa
Gumi elöl/hátul: 120/70 R17/190/50 R17
Menetkész tömeg: 220 kg
Tesztfogyasztás: 5,8 l/100 km
Alapár: 3 690 000 Ft

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!