A modern értelemben vett többcélú motorkerékpárok, a mai endurók a 60-as években jelentek meg. Elsőként a Yamaha jelentkezett DT-sorozatával, majd a Honda jött a CL350-essel, míg 1975-ben a Yamaha robbantott az XT500-as típussal. Ezek mind sikeresek voltak, de mégsem tudták lefedni a többcélú motorok piacát. Egyhengeresek lévén a teljesítmény tekintetében nem tudták a maximumot nyújtani. Ezt a piaci rést vette észre a BMW, és 1980-ban a GS (GeländeStrasse) utcai terepmotorjával létrehozta a nagy köbcentis túraendurók kategóriáját.
NEM CSAK BOXER
2000 óta a GS-sorozat nem csak nagyköbcentis boxermotorokkal felszerelt típusokból áll. Az egyhengeres F650GS az 1993-ban piacra dobott F650-es továbbfejlesztése volt. A motort az Apriliával közösen tervezte a BMW, amely teljesen más volt a megszokott GS-szériától. A 652 köbcentis egyhengeres, négyszelepes erőforrás az osztrák Rotaxtól származott, kardán- helyett lánchajtásos volt, hátul kétkarú lengővillával. A motornak volt egy Dakar-verziója, az F650GS Dakar is, de a civil piaci bemutatkozás előzménye volt, hogy a márka 1999-ben és 2000-ben is nyert a Dakaron az egyhengeres F650RR gépével. Az egyhengeres F650GS 2007-ig létezett, az F-típuscsalád következő tagjai már mind soros kéthengeresek lettek, 2008 és 2012 között már az új 800 köbcentis ikerhengeressel szerelték fel. Az F700GS-t 2012 és 2017, az F800GS-t 2008 és 2017 között gyártották, míg az F750GS és az F850GS 2018 óta szerepel a kínálatban. A BMW aktuális GS-palettáján van egy egyhengeres motor is, ez a 2017 óta gyártott G310GS.
NÉGY GYŐZELEM
A BMW GS-sorozat a legnagyobb sportsikereit a világ legnehezebb tereprali viadalán, a Dakar Ralin aratta a 80-as években. A Dakarra szánt R80G/S fejlesztését egy egykori enduróversenyző, a német Rüdiger Gutsche végezte, míg a motorok felkészítését a BMW a német HPN cégre bízta. A BMW R80G/S háromféle blokkal versenyzett a Dakaron. Az első széria megkapta a 797,5 köbcentis boxermotort, a második verzióban 1983-ban 870 köbcentis volt az erőforrás, 1985-ben pedig már 1000 köbcentis blokkal szerepelt a Dakaron. 1981-ben és 1983-ban a francia Hubert Auriol, míg 1984-ben és 1985-ben a háromszoros motokrossz-világbajnok belga Gaston Rahier vitte diadalra az R80G/S-t. A BMW készített egy utcai változatot is a Dakargyőztes R80G/S-ből, ez volt a Special Edition R80G/S Paris-Dakar, amelyet 1984 és 1987 között gyártottak. A váz havasi fehér, a nyereg narancssárga volt, a tankot 32 literesre növelték és két benzincsappal látták el. Hátul nagy csomagtartókat helyeztek el, míg a motor berúgókaros verzióban is létezett.
R80G/S
Minden GS-modell őse az R80G/S volt, amelyet 1980 és 1987 között gyártott a BMW. A 797,5 köbcentis, léghűtéses boxermotor 50 lóerőre és 56 Nm forgatónyomatékra volt képes. A 186 kilós motor 168 km/órás csúcstempót tudott, a váltója 5 fokozatú volt, míg az erőátvitelről kardántengely gondoskodott. Elöl 21, hátul 18 colos felnin gurult, míg elöl egy 240 milliméteres tárcsafék, hátul pedig egy 200 milliméteres dobfék lassított.
R100GS
A 2. generációs GS, az R100GS 1986-ban jött ki és 1994-ig volt gyártásban. Ez a modell elsősorban három újdonságot tartogatott. Már egy 980 köbcentis boxermotort kapott, amely 60 lóerőre volt képes. Az R100GS-en elsőként mutatták be a BMW által kifejlesztett hátsó Paralever futóműrendszer, hátul pedig 17 colos kereket vetettek be. Az R100GS-nek létezett egy kisebb verziója, az R65GS, amelyet 1987 és 1990 között forgalmaztak. A 649,6 köbcentis boxermotor 27 lóerőre volt képes, hátul 18 colos felnije volt, de nem kapta meg a Paralevert.
R1100GS
Az 1085 köbcentis blokk immár hengerenként 4 szelepes volt, a Bing karburátorok helyett pedig Bosch injektorok gondoskodtak az üzemanyag-ellátásról. Ez volt az első GS-típus, amely olaj/levegő hűtésű volt, amely megkapta a bajor márka által fejlesztett első Telelever futóműrendszert, és amelyen már volt katalizátor is. A 80 lóerős és 97 Nm-es R1100GS-t 1994 és 1999 között gyártották. Kisebb verziója, az R850GS 848 köbcentis boxermotorja 70 lóerős volt.
R1150GS
Az 1999 és 2006 között gyártott, 1130 köbcentis R1150GS elsőként kapta meg a 6 fokozatú váltót. Ez volt az első GS, amelyben hengerenként két gyújtógyertya volt, amelyre felszerelték az EVO fékrendszert és amelyen elöl két aszimmetrikus fényszóró világított. Teljesítménye 85 lóerő és 102 Nm volt.
R1200GS
A leghosszabb ideig gyártott és legsikeresebb az 5. generáció, a 2004 és 2019 között forgalmazott R1200GS volt, amely egyben a BMW történetének legsikeresebb motorja. Az 1170 köbcentis blokk 123 lóereje és 125 Nm-es nyomatéka 210 km/óra feletti tempóhoz is elég volt, megkapta az automatikus menetstabilizálót (ASC), az elektronikusan állítható futóművet (ESA), az elektronikus gázkart, valamint az integrált fékrendszert is.
R1250GS
A GS modellcsalád legutóbbi tagja 2019-ben debütált. Az 1254 köbcentis boxermotor immár 134 lóerőre és 143 Nm-re képes, legnagyobb újdonsága a változtatható szelepvezérlés.
