Ő volt az 50-es évek legsikeresebb motorosa, az olasz MV Agusta egyik legnagyobb sztárja, akiről sok mindent elárulnak a becenevei. Kis termete miatt Carlettónak, azaz Karcsikának, mandulavágású szemei miatt pedig Kis Kínainak (Cinesino) is hívták. Mivel Assen egyik specialistája is volt – a holland pályán 13 nagydíjon vett részt, ezeken 9 győzelmet és 13 érmet gyűjtött –, Assen Professzorának is nevezték, de legtalálóbb beceneve a Róka, olaszul La Volpe volt. Ubbiali minden idők egyik legtaktikusabb és legravaszabb bukósisakosa volt, mindig kivárt, feltérképezte az ellenfeleit, majd csak a versenyek hajrájában robbantott. Kivárós taktikája majdnem mindig bejött.
Az 1929-ben született Ubbiali motoros családban nőtt fel. Édesapja motorkerékpár-kereskedő, az MV Agusta márkaképviselője volt, míg a két testvére, Franco és Maurizio is versenyeztek. Carlo a 2. világháború után szinte azonnal elkezdett versenyezni, míg nagyon hamar kitanulta a motorszerelő szakmát is. A tizenéves Ubbiali 1946 és 1948 között az egyik legsikeresebb motorversenyzővé vált hazájában mind az utcai, a gyorsasági és a terepversenyeken is. Az MV Agusta be is nevezte az 1949-ben elrajtoló gyorsasági vb-be, illetve elindította a Nemzetközi Hatnaposon, a leghíresebb enduro viadalon is. A sikerek nem maradtak el, a 125-ös vb-n Ubbiali éremre is képes volt, az összetettben pedig a 4. helyen zárt. Ubbiali pontosan emiatt fizetésemelést szeretett volna, amit azonban nem adott meg neki az MV Agusta. Így elszerződött egy másik olasz márkához, a Mondialhoz, ahol 1950 és 1952 között húzta a gázt. Az Ubbiali–Mondial páros pedig a főszereplője lett a 125-ös kategóriának, a duó 1951-ben vb-címre volt képes a géposztályban.
Nem véletlen, hogy 1953-ban az MV Agusta visszaszerződtette magához, hogy aztán 1953 és 1960 között örökre beírja magát a szakág aranykönyvébe. Ubbiali 8 vb-címet szerzett a márkával, tarolt a 125-ben és a 250-ben is, ám az 1960-as szezon végén, 31 évesen váratlan döntést hozott. Ugyan még 1961-ben is az MV Agustával kellett volna versenyeznie, ő azonban egyoldalúan felbontotta a szerződését, bejelentette visszavonulását. Egyfelől megnősült és úgy ítélte meg, hogy házas emberként már nem akar kockáztatni tovább, testvére, Maurizio pedig nagyon beteg lett. Ő volt Carlo menedzsere, mentora és egyszemélyes segítője, aki nélkül nem akart tovább versenyezni. Maurizio Ubbiali 1961 januárjában hunyt el, ami végleg eldöntötte Carlo sorsát.
Ubbiali aktív pályafutása után sem szakadt el a gyorsasági vb-től. Ugyan főállásban már a családi motoros kereskedésben dolgozott, azonban a 60-as évek közepéig tanácsadó-menedzserként is jelen volt a vb-n. Menedzser karrierje legnagyobb sikerét 1964-ben aratta, hiszen ő volt az, aki beajánlotta Agostinit az MV Agustához. A többi már történelem. Az Ago–MV páros minden idők legsikeresebb duója lett a maga 13 vb-címével. Ubbiali ezt követően több mint 30 évig távol maradt a gyorsasági világbajnokságtól, ahová a 90-es évek végén tért vissza. Az olasz Lucio Cecchinello 125-ös csapatánál volt sportigazgató. Ő volt az edzője Cecchinellónak és a japán Noboru Uedának 1998 és 2000 között.
Az elmúlt közel 20 évben elsősorban veterán motoros rendezvények meghívottja volt. 2019-ben elismerésül a sportsikereiért, megkapta az Olasz Olimpiai Bizottság legmagasabb kitüntetését. Még idén is nagyon jó egészségnek örvendett, azonban egyik pillanatról a másikra légzési gondjai támadtak, míg április végén elesett olaszországi otthonában és kórházba került. Ott hunyt el június 2-án. Addio, Isten veled Róka!
