Az üzem 2023-ban kezdi meg működését Zalaegerszegen, „tankok fognak legördülni a gyártósorról”, jelentette be csütörtökön a ZalaZone járműipari tesztpályán tartott sajtóeseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve: Magyarország a NATO és az Európai Unió tagállamai közül elsőként döntött a düsseldorfi székhelyű vállalat új fejlesztésű, innovatív terméke mellett. A miniszter hangsúlyozta: a fejlesztés nem csak a honvédség NATO-vállalásainak teljesítését szolgálja, és nem csak biztonságpolitikai jelentőséggel bír, gazdaságpolitikai szempontból is jelentős, hiszen a beruházás összértéke 60 milliárd forint, a beszállítókat is beleértve több mint félezer munkahelyet teremt, s nem csupán összeszerelő üzem lesz. A felek együttműködése komoly hozzáadott értéket képvisel, hiszen a közös vállalkozás a harcjárművek gyártása mellett azok fejlesztésével, tesztelésével is foglakozik. A gyártóüzemen túl ugyanis, mintegy 20 hektáros területen, a Lynxek és egyéb hadiipari off road járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kialakítanak a járműipari tesztpálya szomszédságában, tájékoztatott az innovációs és technológiai miniszter, kiemelve: a Honvédelmi Minisztérium bevonásával így a ZalaZone és ipari parki környezete páratlan adottságára építve újabb, nemzetközi szinten is jelentős ipari innovációs bázis jön létre Zalaegerszegen. A beruházás tovább gazdagítja Magyarország és a tesztpálya folyamatosan bővülő szolgáltatási kínálatát, erősíti a hazai ipart és a magyar vállalkozások beszállítási lehetőségeit. Zalaegerszeg és térsége a magyar gazdaság tapraállításának egyik motorja lehet, mondta a miniszter.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az elmúlt évtizedekben környezetünkben kialakult, egyebek mellett a nyugat-balkáni és az ukrajnai helyzetre utalva arról beszélt: bár biztonságban vagyunk, de látjuk, hogy mindez sok kihívást rejt magában, ezért felkészültnek kell lenni. A kormány ezért indította el honvédelmi és haderőfejlesztési programját. Ez, hangsúlyozta, nemcsak technikai eszközök megvásárlásáról szól, hanem a hadiipar megteremtéséről, a kutatás-fejlesztésről és a foglalkoztatás biztosításáról is. A harcjárművek beszerzésével 17 éves lemaradást hoznak be, hiszen a Magyar Néphadseregnek voltak páncélozott szállító harcijárművei, ám azokat 2003-2004-ben az önjáró lövegekkel együtt kivonták, s azóta a katonák nélkülözni voltak kénytelenek a nehéz lövész erők gerincét alkotó lánctalpas gyalogsági harcjárműveket. „Ezt a képességet kell visszaállítani, de nem a korabeli technológiákkal, hanem a világ legmodernebb technikai eszközeivel”, mondta a honvédelmi miniszter.
Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke a cégcsoportot bemutatva elmondta: jelenleg összesen 141 gyárral rendelkeznek, a zalaegerszegi lesz a 142. s egyben védelmi szempontból a legmodernebb. Ezzel Magyarország erős taggá válik a NATO-ban, hiszen a világ legfejlettebb technológiája kerül ide. Olyan elektronikákat tartalmazó berendezéseket gyártanak majd, amelyekben meghatározó lesz a mesterséges intelligencia, továbbá a digitális és a robottechnika. „Meg fogjuk csinálni, higgyék el”, hangsúlyozta beszédében az elnök. Armin Papperger szerint „jövőbe tekintő döntésükkel Magyarország legfelsőbb politikai és katonai tisztségviselői igazi vezetői kvalitásokról tettek tanúbizonyságot, ezzel ugyanis nemcsak az európai haditechnika élvonalába emelik Magyarországot, hanem a magyar kormányzat elkötelezettségét is megerősítik a tekintetben, hogy NATO-szövetségeseik megbízható és katonailag hatékonyabb partnerei kívánnak lenni”.

Egy e hét szerdán aláírt szerződés értelmében (ezt Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Armin Papperger látta el kézjegyével a Honvédelmi Minisztériumban) 218 Lynx KF41 harcjárművel szerelik fel a honvédség nehéz dandárját, s ezek túlnyomó többségét, 172-t már Zalaegerszegen állítanak elő. Az első 46 darabot azonban még Németországban gyártják, ami egyben a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését is szolgálja. A Rheinmetall saját kezdeményezésként fejlesztette ki a Lynx harcjármű típust. A konfigurációtól függően akár 50 tonnás, magas fokú túlélőképességet biztosító jármű háromfős kezelőszemélyzete mellett nyolc felszerelt lövészkatonát szállíthat biztonságosan. Fő fegyverzetét egy 30 milliméteres gépágyú, párhuzamosított géppuska és irányított páncéltörő rakéták alkotják. Bázisán a gyalogsági harcjármű alapváltozat mellett többek között vezetés-irányítási, felderítő, aknavetőhordozó és egészségügyi kiürítő változat is kialakítható.