A második generációs Corvette után a mostani, hetedik kapja megint a Stingray nevet (a harmadik generációnál Sting Ray-t használtak, külön írva), mégpedig azért, mert ez is több tabuval szakít, ahogy azt a második generáció tette.

Amíg ”63-ban az egész forma jelentette az újdonságot, addig most a részletekben kell keresni a lázadást. Elbúcsúztunk a „négyszögletes kerek” hátsó lámpáktól, nincs üvegkupola, cserébe van kis ablak a C oszlopon. Muszáj ezekre odafigyelni, mert az alap forma nem sokat változott, ahogy az alvázas felépítésű technikán is csak csiszoltak.

Hátrébb mozdították a tömegközéppontot, így 50/50 százalékos tömegeloszlást értek el, az új fejlesztésű, 6,2 literes LT1 V8-as 450 lóerős, nyomatéka 610 Nm, becsült (a hivatal még nem mérte le) szabványos átlaga az USA ciklus szerint 9,0 l/100 km. A menetteljesítményekről annyit árultak el, a 96 km/órás tempót kevesebb, mint 4 másodperc alatt éri el, a kézi váltó 7 fokozatú, Tremec által készített egység fordulatszám-szinkronizálással (mint a Nissan 370 Z-nél), vagy 6 fokozatú automata.

Van, aki visszalépésnek éli meg, hogy a sportos Z51 Teljesítmény Csomagban nem mechanikus, hanem elektronikus differenciálzár található, ehhez jár a száraz karteres olajozás, a váltó- és differenciálmű-olaj hűtők, és egy olyan aerodinamikai csomag, ami nagy sebességnél javítja a stabilitást.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért