A jó idő beköszöntével ugrásszerűen megnő a kerékpáros balesetek száma. Évek óta vitáznak arról, hogy az általános iskolákban KRESZ-t is kellene tanítani. A haszna összehasonlíthatatlanul nagyobb lenne, mint néhány másik tantárgynak: a gyerekek élete múlhat rajta.
– Tolna megyére nem jellemzőek a kerékpáros balesetek, 2013-ban volt egy halálos kimenetelű. Az elmúlt években mindössze két gyermek sérült meg, de ők gépjármű utasaként szenvedtek könnyű sérülést – mondta el lapunknak Bótáné Kiss Gabriella, a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság titkára. – Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek koccanások, csak a legtöbb esetet nem jelentik be. Az uniós adatok alapján a 14 év alatti gyermekeket érintő halálesetek közül minden tizedik vezethető vissza közlekedési balesetre. Ez a riasztó adat jelzi, hogy a gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb és legveszélyeztetettebb résztvevői. Legtöbbjüknek csak a szokásjogra támaszkodó elképzelései vannak arról, hogyan kell megoldani egy-egy helyzetet. Alapvető KRESZ-ismeretek nélkül nekivágnak, mert biciklizni úgyis szabad.
A rendőrség évről évre nagy energiát és pénzt fektet iskolai KRESZ-szakkörök, kerékpáros versenyek szervezésébe – ez is mutatja a téma fontosságát. A szakemberek ugyanis pontosan tudják, hogy milyen veszélyes üzem a közlekedés. – Hollandiában óvodás korban kezdik az okítást, általánosban már kötelező tantárgy – tette hozzá a rendőr alezredes. – Nálunk inkább szakkörökbe és különórákba próbálják „beépíteni” a KRESZ-oktatást, holott „A nemzeti alaptantervben súlyponti téma a helyes, biztonságos közlekedésre nevelés”. Most is vannak „futó” iskolai pályázatok. Az oktatási intézmény döntheti el, hogy mire használja fel az elnyert támogatást. Nehéz elfogadható indokot találni arra, hogy ha az iskolai keretekbe a mindennapos testnevelés belefér, akkor a rendszeres és alapos közlekedésoktatás miért nem.
Arról eddig nem sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a KRESZ-oktatás ne csak hobbi legyen, hanem kötelező eleme az oktatásnak (illusztrációs fotó: Mártonfai Dénes)
– A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának megelőzési csoportja délutánonként továbbra is tart oktatást, illetve versenyekre felkészítést. Több program segít a megelőzésben. A „Két keréken biztonságban” az első lépcső. Ezt követi a közlekedésbiztonsági kerékpáros iskola (KIK). Harmadik a középiskolások közlekedésbiztonsági kupája (KKK), melynek egri országos döntőjében a Tolna megyei csapat 5. lett – ismertette Bótáné Kiss Gabriella.
A szakember hozzátette: a szülőknek is ki kell venni a részüket a képzésből. Beszélgessenek el gyerekükkel a KRESZ-ről, illetve a „kulcsos gyerekek” szülei többször járják végig az útvonalat, amit a lurkó használ. Hiszen a biztonságos közlekedés ott kezdődik, hogy megtervezzük hová, milyen útvonalon jutunk el.
A legtöbb bringás baleset az Alföldön történik
A bicaj a harmadik legveszélyesebb közúti járműnek számít itthon. Bringásbaleset következtében 67 személy vesztette életét 2013-ban, ennél több áldozatot csak a személygépkocsik (254) és a teherautók (78) szedtek – derül ki a KSH statisztikai évkönyvéből. A legtöbb bringás baleset az Alföldön történik: Hajdú-Biharban 157, Szabolcs-Szatmár-Beregben 154, Békésben 146, Csongrádban 141 kisebb-nagyobb sérüléssel járó incidenst okoztak a két keréken közlekedők, miközben a Kisalföldön 101-et. A legtöbb végzetes tragédia a 2013-as adatok szerint Bács-Kiskun (7), Pest (5), Borsod-Abaúj-Zemplén (4) megyében történt, Zala, Baranya, Fejér és Nógrád megyében viszont tavalyelőtt nem következett be hasonló szerencsétlenség.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
