Ugyan a földművelésügyi tárca Országgyűlés előtt lévő javaslata szerint csak néhány szó változik a vadelütések miatti felelősség kérdését is szabályozó vadgazdálkodási törvényben, ám ez a gyakorlatban várhatóan azt eredményezi, hogy az autósoknak az eddigieknél sokkal gyakrabban kell megtéríteniük a keletkezett károkat.

Egy általunk megkérdezett pécsi közlekedési szakjogász kifejtette: eddig a vadásztársaságok csak akkor mentesültek a vadak által okozott kár megtérítése alól, ha bizonyítani tudták, hogy azt „elháríthatatlan ok” idézte elő. Azt viszont, hogy mi számít ennek, nem rögzítették a jogszabályban, így csak a klasszikus vis maior helyzetek jöhettek szóba, például az árvíz.

A tervezett változtatás után ezzel szemben már az általános felelősségi szabályok vonatkoznának az ilyen esetekre, vagyis a társaságok sokkal többször élhetnének a kimentés lehetőségével. Lényegében csak akkor lenne minden további nélkül felróható a felelősségük, ha vadászat közben a hajtók az útra terelnék a balesetet okozó vadállatot, vagy az út közelében etetőt, mesterséges itatót telepítenek, amelyek a vadakat odaszoktatják.

Vagyis, ha ilyenről nincs szó, viszont a balesettel érintett útszakaszon kint van a vadveszélyt jelző tábla (aminek elhelyezését a vadászatra jogosult kérheti az út fenntartójától, ha veszélyesnek ítél meg egy-egy szakaszt), és bebizonyosodik, hogy a vezető gyorsabban hajtott, mint amennyivel a vadveszély tudatában haladnia kellett volna, ő lesz a felelős, és a sajátja mellett a vadkárt is állnia kell. (A hús értéke őz esetében körülbelül 25–30 ezer forint, míg egy termetes szarvasbika esetében a 100 ezer forintot is meghaladhatja. A trófea értéke ezeknek a többszörösét is érheti.)

Az ügyvéd mindezek ismeretében arra számít, hogy ismét növekedni fog a bírósági perek száma, mivel a vadásztársaságok kedvezőbb helyzetből pereskedhetnek. Az elmúlt néhány évben az eljárások száma jelentősen csökkent a korábbiakhoz képest, jellemzően peren kívül jutott dűlőre a kocsi vezetője és a vadásztársaság.

Mikor adnak szinte biztosan igazat az autósoknak?

A vadban gazdag Baranyában az őszi-téli időszakban kis túlzással szinte mindennaposak a vadelütések, ezért nem árt tudni, hogy mindenképpen érdemes rendőrt hívni, akkor is, ha nem sérült meg senki, mert a helyszínen felvett jegyzőkönyvnek döntő jelentősége lehet a kártérítési perekben. Az elgázolt vad a vadásztársaságot illeti.

A kártérítési perekben a törvénymódosítást követően is szinte biztosan az autósoknak adnak igazat, ha nem volt az úton vadveszélyt jelző tábla, és a sofőr nem volt ittas, valamint nem hajtott gyorsabban az ott megengedettnél. Az autópályákon és a gyorsforgalmi úton bekövetkezett vadelütések esetében jó eséllyel szintén nem az autósok lesznek a felelősök, hiszen a sztrádákat kerítéssel kell védeni a vadveszélyes helyeken.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!