Ezt részben pénzügyi gondokkal magyarázták, amelyek most tudomásunk szerint elhárultak, így a munkálatok új lendületet vehetnek; nem kizárt, hogy 2014-re már valóban a határra érnek déli szomszédaink. A szóban forgó autópálya-szakasz az Európai Unió által kijelölt, Budapesttől Dubrovnikig vezető 5/C közlekedési folyosó része. Amennyiben a horvátok elkészülnek, a folyosó horvát és magyar részéből már csak az autópálya Bóly és az országhatár közötti része hiányzik majd, vagyis ez már egyedül a mi „sarunk” lesz.

Viszont arról, hogy magyar részről mikor folytatódhat az építkezés, nincs semmilyen konkrét információ. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nyár elején azt közölte, egyelőre bizonytalan, mikor épülhet meg az M6-os autópálya Bóly és az országhatár között vezető része. Tekintettel arra, hogy a kormány hosszú távra szóló fejlesztési programjában nem szerepel a szakasz, a beruházás előkészítése is leállt.

A kiviteli tervek elkészültek, s a jogerős építési engedélyeket is kiadták. Ezeket az időmúlás miatt részben meg kellene újítani, ám nem ez jelenti a legnagyobb akadályt, hanem a pénzhiány. A huszonhárom kilométeres, hiányzó szakasz megépítésének becsült költsége negyven-ötvenmilliárd forint, s erre egyelőre nincs fedezet a költségvetésben. Ugyanakkor viszont a kormány lépéskényszerbe kerülhet, ha a horvátok valóban gyorsítanak, s megépítik a határig a sztrádát.

Mentőövet jelenthetne, ha sikerülne a programra uniós forrásokat szerezni, jó esetben ez a 2014 és 2020 közötti tervezési ciklusban lehetséges. Szakértők szerint erre reális esély kínálkozhat, hiszen Horvátország rövidesen a közösség tagja lesz, s az építkezéssel két tagállam közötti közlekedés feltételei javulhatnának.
 
Hibák ezerszám
 
Az autópálya Pécs és Dunaújváros közötti szakaszait mintegy 380 milliárd forintból építették meg, magántőke bevonásával, 2010 tavaszára készült el. Tavaly ősszel az Állami Számvevőszék közzétette az autópálya-beruházásokról készített vizsgálata eredményét. Annak alapján a Szekszárd–Pécs szakaszokon a hiba- és hiánylisták összesen 950 tételt tartalmaztak az átadás-átvételkor, a forgalomba helyezése után pedig több mint 3600 hibáról tettek bejelentést tizenegy hónap alatt.
 
Csökken a forgalom
 
A 2010-es átadása után a Baranyát a fővárossal összekötő M6/M60-as autópálya forgalma az első néhány hónapban folyamatosan növekedett, a szaktárca közlése szerint azonban a folyamat tavaly megállt, majd meg is fordult. Tavaly a sztrádát átlagosan 10 920 jármű használta, egy évvel korábban 10 945. Utóbbi azért is érdekes, mert 2010-ben csak március 31-ét követően indult meg a pálya teljes hosszában a forgalom.

Busszal az M6-os autópályán: sokan szeretnék, ha akár a horvát tengerig el lehetne jutni sztrádán

 
A Bóly és Pécs közötti szakasz (M60) forgalma ennél is nagyobb mértékben csökkent: 2010-ben 5854, 2011-ben 5151 jármű használta. Az M60-assal gyakorlatilag párhuzamosan futó 57-es főutat tavaly átlagosan 8800 személy- és teherautó vette igénybe, a „régi” 6-os főutat pedig 8500.
 
Milliárdok az ablakon?
 
A koncesziós szerződésből hátralévő 27 év árfolyammozgásai jelenleg csak becsülhetőek. A rendelkezésre állási díj évente a Dunaújváros–Szekszárd szakasz esetében 40–44 millió euró, a Szekszárd–Pécs szakasznál 73–77 millió euró. Az, hogy ez forintban mennyi, függ az euró árfolyamától, amit az előzetes számítások alapján 250–255 forintos szintre vártak. A valóságban viszont most a két szakasz után évente várhatóan 2,2 és 2,4 milliárddal fizet többet az állam a tervezettnél.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!