A negyedik generációnál Európában egy kicsit a háttérbe került a Prius típus azáltal, hogy ugyanazt a technikát a Corolla karosszériában sokkal olcsóbban kínálták, miközben Észak-Amerikában külön almárkát építettek az autó köré. Most, a sorozatgyártás megindulásának negyed évszázados jubileumán leleplezett 5. generációval bizonyítják, hogy kár lenne még temetni a hibrid technológiát, hiszen az a világ minden pontján elérhető gazdaságos autózást kínál az ügyfeleknek, miközben a villanyautók még mellékszereplőnek számítanak a piacon. A Toyotánál már megkezdődött a Beyond Zero villanyautók piaci bevezetése, de hosszú még az út addig, hogy azok tényleges alternatívát jelentsenek – sok esetben a töltő infrastruktúra hiánya miatt –, addig is az új Priust ajánlják alternatívaként.
Alaposan módosították a TNGA építőkészletet az új hibrid modell kedvéért, így lejjebb tudták vinni a tömegközéppontot – már a hálózatról tölthető hibrid esetén is a hátsó ülés alatt helyezik el a lítium-ion akkumulátort –, sokkal merevebb lett maga a karosszéria. Ezek a változások az elöl MacPherson rugóstagos, hátul kettős keresztlengőkaros független felfüggesztéssel együtt sokkal jobb vezethetőséget is eredményeznek, amihez illik az 5. generációs hibrid hajtás nagyobb teljesítménye is. A piaci bevezetésnél 1,8 literes (140 LE) vagy 2,0 literes szívómotort használó öntöltő (197 LE) illetve 2,0 literes szívómotort használó hálózatról tölthető (223 LE) hibrid hajtás lesz elérhető, felár ellenében adják a hátsó hajtómotoros E-Four összkerékhajtást. A fogyasztásról még csak annyit mondanak, hogy a kategória legtakarékosabbja az új Prius, egyébként a gyorsulási időket közölték, eszerint a 140 lóerős változatnak 9,3 másodpercbe telik a 0-100 km/óra gyorsulás, a 197 lóerős ugyanezt 7,5 másodperc alatt letudja, a 223 lóerős PHEV pedig 6,7 másodperc alatt végez ezzel.
A hálózatról tölthető hibrid modellről még annyit árultak el, hogy az elektromos hatótávolsága 50%-kal haladja meg az elődét, így azt olyan villanyautóként aposztrofálják, amivel nyugodtan lehet közlekedni akár hosszú távon is. Japán autótól megszokott módon a fedélzeti töltőberendezés kétirányú, tehát a PHEV változat akár le is tud energiát, ehhez 2 darab 1500 W teljesítményű elektromos csatlakozót helyeztek el az utastérben – a műszerfal alatt és a konzol végén, a hátsó ülések felől hozzáférhető módon –, és rögtön egy olyan műanyagbetétet is készítettek, amellyel a résnyire húzott ablakon ki lehet vezetni a hosszabbítót; alternatívaként adaptert is lehet kérni, amellyel az elektromos töltő-csatlakozás használható konnektorként. Lehet választani, hogy csak az akkumulátor energiáját használja el ilyenkor a rendszer, vagy szükség esetén beindítsa a benzinmotort, ami aztán feltölti újra a telepet – utóbbi használata csak szabadban parkolásnál célszerű.
Ránézésre is sportosabb lett az új arányokkal a Prius, a 4600 mm-es hossz +25 mm-es változást jelent, ami az első túlnyúlásba került, egyébként a tengelytávolság nőtt 50 mm-rel (2750 mm), miközben a hátsó túlnyúlás ugyanennyivel csökkent, a magasságot 40 mm-rel tudták úgy csökkenteni a mérnökök, hogy az utastér helykínálata nem változott. A szélesség 22 mm-t bővült, immár 1780 mm. A sportos megjelenéshez hozzájárulnak még a nagy méretű kerekek, alapból 19 colos felniket kap a Prius, amelyeket fényes feketére fényezett kerékjárat-peremekkel hangsúlyoznak.
Egyértelműen a bZ villanyautóknál megismert műszerfalat vették alapul az új belsőhöz, tehát van egy digitális műszeregység a szélvédő tövében, egy 12,3 colos képátlójú központi érintőképernyő, és nincs már hagyományos értelemben vett középkonzol – a Toyotának magyar nyelven is működik a hangvezérlése. A műszerfal díszbetétje fekete, vörös vagy ezüst lehet, a karosszériaszínek között új az első sajtófotókon látható mustársárga és hamuszürke. Amíg az öntöltő hibrid hajtású modell üvegtetőt kap, a hálózatról tölthető hibridnél felár ellenében napelem kerül a tetőre, a továbbfejlesztett technológiával átlagos időjárási viszonyokat feltételezve akár évi 1250 km-nyi energiát is tud termelni az autó.
Európában egyébként hivatalos forrásból csak a hálózatról tölthető hibrid hajtással adják majd a Toyota újdonságát, a név Prius Plug-in Hybrid lesz. A 223 lóerő rendszerteljesítmény a 2,0 literes benzines (151 LE) és a villanymotor (163 LE) együttműködéséből születik, a lítium-ion akkumulátor 13,6 kWh kapacitású. Európában extra lesz a napelemes tető, amikor 2023 tavaszán megérkeznek az első példányok a kereskedésekbe.
