Kezdjük azzal, hogy még nincs rendelet, sőt, Anne Hidalgo párizsi főpolgármester azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem nyújtja be a javaslatot közgyűlési szavazásra, mert kétséges annak elfogadása. Ennek indoka, hogy noha sikernek kommunikálják a népszavazást, az valójában óriási bukás volt, hiszen mindössze a szavazásra jogosultak (ez 1 374 532 párizsi lakost jelent) 5,7%-a, azaz 78 121 fő ment el szavazni, és még ilyen alacsony részvétel mellett is épp csak többségbe került a nehéz autók parkolási díjának megháromszorozását célzó javaslat. Az 54,55%-os támogatottság 42 415 szavazatot jelent, a 45,45%-os elutasítás 35 340 szavazatot jelent, ezeken kívül még 366 érvénytelen szavazatot számoltak.

Földrajzilag egyébként csak a szűk belvárosban került többségbe a javaslat, egyébként nem akarták a választók a parkolási díj tömeg alapján való növelését. Muszáj tudni, hogy Párizsban az ingyenes lakossági parkolási engedély csak a lakhely körüli pár utcára érvényes, mindenhol máshol már fizetni kell. A kommunikációban ugyan következetesen szabadidő-autókat emlegetnek a támogatók, nem csak ezeknek kell fizetnie a 3-szoros parkolási díjat, hanem például a családi autók vezetőinek is – például egy Ford S-Max 1605 kg-ról indul, az utolsó Renault Scénic generáció 2,0 literes dízelmotorral már 1637 kg-ot nyom a mérlegen, a Volkswagen Tourannál a 2,0 literes TDI-vel szerelt változat kézi váltóval 1589 kg tömegű, DSG-váltóval már 1632 kg-ot nyom –, mert egyszerűen nincs törvényi meghatározása a szabadidő-autónak, az sok esetben a gyártók kommunikációja. De az 1,6 tonnás (illetve villanyautóknál 2 tonnás) tömeghatár meghatározása se derül ki sehonnan, saját tömegről van szó, netán EU-tömegről? Utóbbiban 75 kg-mal számolják a vezetőt, mert abból indulnak ki, hogy legalább neki is a fedélzeten kell lenni ahhoz, hogy az autó üzemeljen.