Amikor Walter Burch svájci buszvezető öt évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, felkínálták neki, hogy folytathatja élete munkáját. Hetente kétszer egy egyedi specifikáció szerint gyártott Scania Interlink autóbuszt vezet az Alpok hágóin keresztül közel háromezer méter magasságban a világ egyik leglátványosabb és legnehezebb autóbuszos útvonalán. A Stelvio autóbuszos útvonal a svájci Val Müstair községet köti össze Észak-Olaszország Valtellina régiójával, ezt a viszonylatot májustól novemberig kínálja a PostBus svájci busztársaság. Az út 1871 méter szintkülönbséget hidalt át, és azóta nem sokat változott. 85 szűk kanyarja igazi kihívás a járművezetőknek. Sokan alábecsülik a kacskaringós út nehézségét és túlbecsülik járműveik képességeit, ami balesetekhez vezet. Különösen igaz ez az olasz oldalra, ahol a meredekebb és nehezebb az út. Kifejezetten ide építették a 11 méter hosszú, de 5 méternél kisebb tengelytávolságú Scania Interlink autóbuszt, amely így külön engedéllyel közlekedhet az egyébként 10 méteres hosszkorlátozású útvonalon.

Walter Burch urat felvillanyozza a kaland, ám buszát szabályosan, pontosan és megbízhatón vezeti. Tökéletesen manőverezik a busszal a szurdokokban, a beláthatatlan kanyarokat pedig úgy közelíti meg, hogy a PostBus jellegzetes, háromszólamú kürtjével (a motívum Rossini híres Tell Vilmos operája nyitányának egy részletéből ered, és a kürt az A-dúr Cisz, E és A hangján szólal meg) figyelmezteti a többi járművezetőt arra, hogy közeledik. Az olasz határ átlépése után néhány száz méterrel Walter Burch megállítja a buszt a Stelvio-hágó csúcsán, 2757 méterrel a tengerszint felett. Itt sok hegymászó és kerékpáros leszáll a buszról. Ez a keleti Alpok legmagasabb aszfaltozott hegyi hágója, illetve a második legmagasabb az egész Alpokban. A Stelvio-hágó gleccserén 3450 méter magasságban általában egész évben lehet síelni, így gyakran itt edzenek a profi síelők.

A 30 perces pihenő alatt Walter Burch úrnak van ideje az életéről mesélni.
„Nagyon imádom ezt a járművet és ezt az utat. Ha a városban vagy a síkságon vezetsz egy buszt, akkor csak egy vagy a sok közül. De itt különlegesnek érzem magam – mint egy igazi gépkocsivezető – mondta, miközben megpaskolta a sárga buszt. – Számomra ez egy nagyszerű vezetési élmény, és valóban bíznom kell a járművemben. Jó menetstabilitást, kiváló manőverezhetőséget és optimális nyomatékot nyújt. Az utasok pedig örömmel vesznek részt egy ilyen kényelmes, stresszmentes kiránduláson ezen a látványos alpesi tájon.”