Boris Johnson úgy akarja megsegíteni a nagy-britanniai autógyártókat – már amelyek megmaradnak, hiszen többen is a Brexit-tárgyalások kimenetelétől teszik függővé a gyáruk fenntartását –, hogy az autósokat az eddig tervezettnél tíz évvel hamarabb, már 2030-ban rákényszerítik a villanyautók vásárlására, azaz betiltják a benzin- és dízelüzemű autók forgalmazását. Apró szépséghiba a dologban, hogy idő közben az energiaipart is kizöldítik, azaz megújuló forrásra állítják át az áramtermelést, és amíg iparági nyilatkozatok szerint nem okoz majd jelentős többletterhelést a közúti közlekedés energiaigénye, de azt is hozzáteszik: hamarosan csak okostöltők telepítését engedélyezik majd. Ezeket interneten keresztül vezérlik majd az energiaszolgáltatók, és csak akkor engednek majd nagyenergiájú töltést, ha épp van elég tartalék a hálózatban, azaz könnyen lehet, hogy hiába dugja rá villanyautóját egy töltőre az autós, nem kap majd elég áramot, hogy reális várakozási időn belül folytathassa útját.

A brit kormány a következő évtizedben 2,8 milliárd fontot fordít az újenergiás autók támogatására, ebből 500 millió fontot fordítanak a helyi akkumulátor-gyártás fejlesztésére, 582 millió fontot az új járművek vásárlásának támogatására, a fennmaradó részből pedig a töltő-infrastruktúrát fejlesztik. Utóbbi nem feltétlen lesz elegendő, hiszen az előrejelzések szerint több mint hússzor annyi töltő kellene az utakra, mint ami most van, ehhez pedig az kellene, hogy már jövőre is kétszer annyi újat telepítsenek, mint ahány töltő ma van – nincs hír ekkora mértékű beruházásokról. Jelenleg 375 000 plug-in (elektromos és hálózatról tölthető hibrid) autó van Nagy-Britannia útjain, a tervek szerint a 2030-as esztendőre már 11 millióra nő ezek száma. Az SMMT szakmai szervezet szerint a megállapodás nélküli Brexit mintegy 47 milliárd fontos költségterhet ró a brit autóiparra.