Arról napokig lehetne vitázni, hogy érdemes volt-e új márkajelzéssel ellátni a Chrysler típusokat, hogy azokat Lanciaként árulják. A Fiat talán azt rontotta el, hogy nem hangsúlyozta ki eléggé: ezek a Chryslerek nem azok a Chryslerek, amelyeket a DaimlerChrysler próbált meg rásózni az emberekre.
Ezekben az autókban már rendes, európai viszonylatban is prémium-szintet megütő minőségérzet fogad a belső térben, és az új fejlesztésű, háromliteres VM Motori turbódízelnek köszönhetően a megfelelő presztízsű hajtás is a vásárlók rendelkezésére áll. Arról nem is beszélve, hogy az új Lancia modellek egy nagyon fontos dolgot jelentek: végre lesznek a szalonokban autók, amikre megpróbálhatják rábeszélni a potenciális vásárlókat.
Nem csak a kissé korosodó Ypsilonnal kezdve és – az amúgy stílusos – Deltával befejezve ér véget a tudomány, a Lancia értékesítőknek ezentúl nagyon oda kell majd figyelniük a továbbképzéseken, hiszen az új Ypsilon, a megújult Delta, az új Thema és az új Grand Voyager összes fontos tulajdonságát be kell majd magolniuk.
Én innen nézve egyébként nem tudom megítélni, hogy véletlenül, vagy nagyon is szándékosan alakították úgy ki a Lancia standot, hogy az autók kereke alatt a szőnyegen hatalmas méretű kirakós darabokat helyeztek el. Végső soron a piac, azon belül is a vásárlók fognak dönteni a tekintetben, hogy elfogadják-e az olasz alámondással készülő amerikai produkciót. Érzésem szerint nem a terméken fog múlni a dolog.