Szponzorált tartalom – Újból nagy sikerrel zárult az MVM csoport innovátorokat felkutató pályázata a MVM EDISON Light Up!: a zsűri az energetikához kapcsolódó eredeti ötletek sokaságából válogathatott.
Ami tavaly újdonság volt, az ebben az évben már szinte természetes: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. nemzetközi innovációs versenyre hívta azokat a fiatalokat, akik jelentős társadalmi és gazdasági hatást kiváltó, felkarolásra érdemes ötleteket dolgoztak ki.
A napokban zárult idei seregszemlét az állami energiaipari csoport 2016 végén alapozta meg az első MVM EDISON Light Up! elnevezésű innovációs pályázatának meghirdetésével. A társaság e pályázat keretében kívánja felkutatni, majd felkarolni azokat az elsősorban energetikai innovációkkal jelentkező tehetségeket, akik piacképes elképzelésekkel pályáznak.
Ám maga az MVM EDISON ötlete sem előzmény nélküli, sőt, a program indítása egyenesen következett az MVM stratégiájából. A stratégia szerint ugyanis 2020-ra nagymértékben kell növelni a csoport EBITDA-ját, javítani a gazdálkodási mutatóit, megtartani a már elért piaci pozícióit, és újakat is kell szerezni további szegmensekben, új földrajzi régiókban. A felsorolt célok elérésében nyilvánvalóan fontos eszköz az innováció, miként az is kézenfekvő, hogy minél előbb meg kell találni azokat a szakembereket – jellemzően egyetemistákat, főiskolásokat, kutatókat és a pályájuk elején lévő startupok tulajdonosait -, akik részt tudnak és részt is kívánnak venni ebben a munkában. A kívülről jövő friss ötletekre azért is szüksége van az ország meghatározó energetikai csoportjának, mert többre készül a stratégiájában rögzített számok elérésénél: regionálisan versenyképes, hatékony és dinamikus vállalatok összességévé szeretne válni, ráadásul a vállalatainak a folyamatos innováció mellett felelős, fenntartható és biztonságos energiaellátást, energetikai szolgáltatásokat kell nyújtaniuk.
Okos jövőbe tartunk
Az EDISON program elnevezése az Energy, Design, Innovation, Smart, Open és Network szavak kezdőbetűinek összeolvasásával adja ki a neves amerikai tudós és feltaláló, Thomas Alva Edison vezetéknevét. Edisonnak számtalan sikeres találmánya volt. Ezek egyike, a villanykörte szimbolizálja a pályázat nevében szereplő Light Up! felszólítást, azazhogy: „Lépjetek ki a fényre, hozzatok világosságot új elgondolásaitokkal, találmányaitokkal!”
Akik a célegyenesbe kerültek
A 2018. február 23-i eredményhirdetésen a tizenkét győztes a Budapest Music Centerben tartott rendezvényen prezentálta ötleteit. Mind a tizenkét csapatot egy-egymillió forinttal díjazták, és továbbjutottak a verseny második fordulójába. Elgondolásaik továbbfejlesztését, piacképessé tételét – mint a 2016-os versenyben – a pályázatot kiíró MVM Zrt. mellett az MVM Smart Future Lab és a programban partnerként részt vevő IBM mentorálta.
A mentorprogram végén a négy végső nyertes maximum 50 millió forintos magvető befektetésre és a felkínált akcelerációs szolgáltatások igénybevételére kaphat lehetőséget, hogy a jövő meghatározó vállalkozásává válhasson.
A nyertesek
Az MVM EDISON innovációs verseny május 10-i eredményhirdetésén a zsűri négy, a közönség egy győztest hirdetett. Különdíjként az MVM meghívta egy rendezvényére a Kezes-lábas játszóház csapatát.
„Az innovációt nem elég szem előtt tartani, támogatni, fejleszteni is kell, ennek demonstrálására indítottuk el ezt a startupprogramot, amelynek győztesei akár 50 millió forint segítséget is kaphatnak fejlesztésükhöz” – mondta az eseményen Dr. Zsuga János, az MVM vezérigazgatója.
E-zászló (Kovács Attila, Kovács Tibor)
A szél és a víz energiájából újszerűen, hullámmozgással energiát előállító Kovács Attila és Kovács Tibor nyerte meg a zsűri egyik díját, és ők kapták a legtöbb közönségszavazatot is.
Az innovátor testvérpár a szél- és vízenergia-termelő berendezések hatékonyságának érdemi növelésére keresett megoldást. Feltételezésük szerint a forgó mozgásnál hatékonyabban állítható elő elektromos áram a mozgó víz és a szél energiájából, hiszen a hullámmozgás a természetben is az egyik leghatékonyabb helyváltoztatási mód. A halak például aránylag csekély mozgási energiával meglepő hatékonysággal haladnak a nagy közeg-ellenállású vízben.
A csapat találmánya, az E-zászló a Kármán-féle örvénysoron alapulva hullámmozgással termel a mozgó víz vagy a szél energiájából elektromos vagy mozgási energiát. A már működő E-zászló-modellel akár egyszerre is termelhető áram piezoelven, azaz mechanikai nyomás hatására és indukciós generátorral. A találmány a tömeggyártásban kedvező áron előállítható, egyszerűen telepíthető.
Parabolikus napkollektor (Kovács Gábor, Sohajda István)
A szintén győztesnek kihirdetett parabolikus napkollektor az eddigi vizsgálatok alapján jóval nagyobb teljesítményű a piacon lévő rendszereknél speciális alakjának és műszaki megoldásainak köszönhetően.
A kéttengelyes, napkövető és speciális kialakítású parabolikus napkollektor télen is hasznosítani tudja a napsugárzás 75-80 százalékát, és 60 százalékkal több hőenergiát termel, mint a hagyományos kollektorok. A fejlesztés során kiszűrtek, illetve mérsékeltek számos olyan hatást, amely korlátozhatja az eszköz működését.
Külső hőmérsékletre például nem érzékeny a napkollektor a huszonnégyszeres koncentrálásnak, illetve a vákuumcső alkalmazásának köszönhetően, továbbá automatikus védelemmel rendelkezik a túlmelegedés és a szél ellen. Olcsón fenntartható, a mechanikai elemeit legalább harminc évre tervezték.
Használattól függően három–nyolc év alatt térül meg. Gyártása nem bonyolult, a karbantartása és a javítása egyszerű. Szabadon álló és lapos tetőre telepíthető kivitelben is készülhet. A kollektorok forgatása minimális energiát igényel, napelemmel kiegészítve szigetüzemben is működik. Kizárólag újrahasznosítható anyagokból készült. Már folyamatban van a szabadalmaztatása. A Solarmaxima a fűtésen és a használati meleg víz előállításán kívül számos területen hasznosítható, a mezőgazdaságban például a termények szárítására vagy akár a tej hőkezelésére.
EnergyAI (IoTrend KFT.: Bátai Roland, Dudás Péter, Dúll Gábor, Lőrincz Dániel, Maros István)
Az innovációs verseny harmadik győztes csapata, a négytagú IoTrend a stabil, biztonságos és optimalizált energiaellátást célzó rendszerével, az EnergyAI-val vívta ki a zsűri elismerését.
Az EnergyAI koncepcióját a stabil és biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében fogalmazták meg a korábban a General Electricnél dolgozó mérnökök. Az EnergyAI rendszer moduláris elemekből áll, részei a termelő-, a tároló- és a fogyasztóegységek.
Hatékony működésüket az IoT-eszközökből kinyerhető adatok elemzése alapján egy helyi logika teszi lehetővé. Sok ilyen összehangolt egység akár egy adott mérlegkört vagy a teljes villamosenergia-ellátást is üzemeltetheti úgy, hogy közben a villamosenergia-igény csökken.
Bevethető az EnergyAI például egy olyan ipari parkban, amelyben van naperőmű, továbbá kétfajta fogyasztó – amelynek a felhasználása nem átütemezhető, illetve amelyé átütemezhető –, és vannak energiatároló egységek is. A teljes energiaigény csökkentése mellett az adatok elemzése lehetővé teszi a berendezések elhasználódásához igazított karbantartást, az eszközök és épületek kihasználtságának figyelemmel kísérését is.
IORA modulrendszer (Fabricius Csaba, Fabricius-Nagy Emese, Horváth Bence Ede)
A verseny négy – azonos értékelést kapott – nyertese közül a negyedik csapat az IORA Smart System koncepcióját dolgozta ki. Elgondolásukban ötvözték a megújuló energia használatát, az esztétikumot és a praktikumot az okosmegoldásokkal. Mindezt úgy, hogy az IORA használója teljes szabadságot kap a hatszögletű, tetszőleges színű rendszerelemek kombinálásakor. A rendszer felsorolt képességei első lépésben egy „mindentudó” táskában testesülnek meg.
A formatervezés világába röpít a 2016-ban kialakított IORA moduláris rendszer, amelynek célja, hogy a csapat által kifejlesztett elemkészletből szabadon lehessen különböző méretű és formájú tárgyakat építeni: sík, görbülő felületeket és ezek kombinációit. Az elemeket 3D-s nyomtatással állítják elő. Az innováció már megjelent a piacon, de a pályázók szeretnék igazi sikertermékké fejleszteni.
Az IORA Smart System koncepcióval olyan mindennapos problémákra kínálnak innovatív megoldást, mint a bosszantó gyorsasággal lemerülő telefonok vagy a táskák rejtett zugaiban eltűnő tárgyak, de értéktárgyaink fokozott védelmére is szolgálhat. Okosfunkciói ellátásához az IORA napenergiát használ.
A különdíjas Kezes-lábas játszóház (Biró Szabolcs)
Elektromos áram nélkül működtetett eszközökkel és játékokkal pályázott Biró Szabolcs. A Kezes-lábas játszóházban az összes szükséges mozgást emberi erővel, összefogással lehet létrehozni. Így például kerékpárt kell meghajtani, hogy a faeszterga, a fazekaskorong, továbbá az ugrálóvárat felfújó ventilátor vagy a játékdaru működjön.
A kerékpárok roncstelepről származnak, felújították őket. A Kezes-lábas eszközeit, foglalkozásait az ötletgazda piaci szolgáltatásként kínálja, például családi rendezvényre vagy munkahelyi csapatépítésre. Az utóbbinak vonzó eleme az irodaházban szervezett autóverseny. Helyszíni Kezes-lábas programot már kéttucatnyi vállalat rendelt.
További döntős pályázatok
SolarSafe – drónos napelemkontroll (Különlegesotthon.hu KFT.: Benkó György, Nagy Ágnes, Albert Péter, Gáspár Balázs, Gáspár Bence)
A békéscsabai társaság 2016-ban egy startupoknak szóló helyi pályázati felhívásra alakult, pályamunkájukkal győztek, és tavaly meg is valósították. A mostani versenyben a SolarSafe nevű megoldásukkal a napelemek drónos felügyeletét vállalják.
Újításuk egyik alapja, hogy mivel a napelemek működését, esetleges meghibásodását a hőmérsékletük megváltozása is mutatja, az állapotukat hőkamerával kell figyelemmel kísérni.
A másik az, hogy a kamerát drónnal juttatják a napelemek fölé, így kiváltható a jelenleg használt, sokkal drágább kontrollrendszer. Napelemes felügyeleti rendszerüket Békés megyében vezetnék be, később országos franchise-rendszert is kialakítanának hozzá.
Remlide (Kristóf Dániel)
A találmány egy speciális napelemes, LED-es elemlámpa. Kizárólag mozgó elem nélküli alkatrészekből áll, a belső része pedig hermetikusan el van zárva a kívülről érkező korrodáló hatásoktól való védelem érdekében. Akár évszázadok múltán is működőképes lehet, legalábbis a projekten már egyedül dolgozó Kristóf Dániel szerint.
A Remlide-hez nincs szükség elemre, akkumulátorra, de még vezetékre sem. A már szabadalmaztatott termék fejlesztői egy előre be nem határolt élettartamú, megbízható, fenntartható és energiahatékony zseblámpát akartak alkotni. A termék iránti piaci érdeklődést azonban még fel kell mérni.
IDOMIO – öntanuló lakásvezérlés (Self Smart Home KFT.: Csernóczki Ádám, Varga Dániel)
A csapat egy moduláris rendszerből álló fejlesztéssel lépne piacra. Öntanuló rendszerük integrálja a lakásban a világítás, a hűtés és a fűtés rendszerét, továbbá a redőny és az ablak mozgatását, a jelenlét-érzékelőket, a kamerarendszert, a mozgásérzékelőket és egyéb elektronikai eszközöket. Az IDOMIO lelke a „mindent érzékelő villanykapcsoló”.
Egy lakás lefedéséhez elég négy eszköz, ezekkel a pályázók szerint egy átlagos felhasználó is létre tudja hozni a saját öntanuló, vezeték nélküli otthonát. Az élmény így nagyobb, az energiaköltségek pedig alacsonyabbak lesznek. A kiadások már a gyártás során is elmaradnak a jelenlegitől, mivel kevesebb az energia- és az anyagfelhasználás.
A prototípus szoftveresen magas szinten védett, a külső behatolás elkerülését pedig többszintű kódolás segíti.
SKART – motor (Fröhlich Balázs, Kálovics András)
A SKART – Unique Electric Motorcycle – elektromos motort Fröhlich Balázs, a PTE Műszaki és Informatikai Kar hallgatója tervezte és építette meg. A jármű lézerrel vágott és 3D-s nyomtatóval készített alkatrészekből áll. Fröhlich Balázs anyagi és más segítséget is kapott az ötletében fantáziát látó cégektől.
A tesztelésen, a marketingen, a piacra vitelen a csapat másik tagjára, Kálovics Andrásra hárul rengeteg feladat. A SKART egy töltéssel 100-150 kilométert tehet meg, és várhatóan 3,5-4 millió forintba kerül majd. Az MVM EDISON pályázatán nyert támogatást a prototípus építéséhez használták fel.
Energiát is termelő víztisztító rendszer (BES Európa KFT.: Dr. Biczó Imre, Erdő Gábor)
A BES Európa Kft. egy több mint százéves, nagy energiaigényű és kapacitásai felső határához ért víztisztítási rendszer mellé kínál fenntartható alternatívát. Míg az általánosan használt megoldás szerint a szennyvizet mikrobák tisztítják levegővel kevert medencékben, addig a fejlesztendő mikrobiális üzemanyagcellában a mikrobák légbekeverés nélkül is dolgoznak.
A szerves szennyezést széndioxidra, protonra és elektronra bontják (ekkor keletkezik az áram), majd a proton a folyamat végén a levegő oxigénjével vízzé egyesül. Mindehhez nincs szükség villamos energiára, a rendszer pedig kevés karbantartást igényel, mert nincs mozgó alkatrésze. Mivel a termelt áram erőssége arányos a víz szennyezettségével, a technológia kis léptékben szenzorként is használható. E szenzorral az idén a BES már meg is jelenne a piacon.
Napenergiás termoakusztikus hűtőgép (Gulyás Attila, Trefán Szilárd)
A napenergiát közvetlenül, tehát villamos energiává alakítás nélkül hasznosítja ez a hűtőgép. A termoakusztikus megoldást a NASA fejlesztette ki, a lényege pedig az, hogy a Nap hőjével előállított hang hullámai hajtják meg a hűtést végző hőerőgépet. A pályázó csapat ezt úgy oldja meg, hogy a szolár-parabolarendszerrel begyűjtött napsugárzást fényszálba fókuszálja, és ezt a napenergiát juttatja a termoakusztikus hőerőgépbe.
A projekt újdonsága az, hogy jelentősen megnőtt e speciális hűtőgép legfontosabb szerkezeti elemének, a regenerátornak a teljesítménye. Egy olyan, a Nap sugárzási energiájával működő és a szakirodalmi hatékonyságon túlmutató hűtőgép-szolárparabolafényszál rendszerű prototípust szeretnének létrehozni, amelynek mintegy 100 watt a hűtési teljesítménye. Siker esetén a megoldásuk forradalmasíthatja a hűtőgépgyártást.
Radarsenal (Körmöczi Levente, Tóth Tamás)
A kétfős csapat már a jövő mesterséges intelligenciáján alapuló okosotthonon dolgozik, célja a lakások energiahatékonyságának maximalizálása. A Radarsenal fő elemei a speciális mozgásérzékelők, a mesterséges intelligencián alapuló felhőplatform és azok a mobilappok, amelyekkel a felhasználó beavatkozhat mindezek működésébe.
A rendszer megtanulja a lakók mindennapi szokásait, még az életműködésüket is figyelemmel kísérheti. Így szerzett ismereteit is felhasználja pillanatnyi döntéseinél. A felhőalapú platform csatlakozni tud a már meglévő okosotthon-rendszerekhez, de fejlesztői nem a többi okosotthon versenytársául, hanem egy azok felett álló, a működésüket összehangoló rendszernek szánják a Radarsenalt.
„Az otthonunk helyettünk fog gondolkodni és cselekedni – energiát, időt, pénzt spórolva – egyéni, testre szabott és felhasználóbarát módon” – állítják a fejlesztők.
Fotók: Kondella Misi Photography
