– Tapasztalatok szerint sajnos az esetek többségében nem tudják – válaszolta meg a kérdést Magosi István, a Csákvári Lovasbarátok Körének elnöke, lovasoktató, túravezető, aki munkájából kifolyólag sokat hajt fogattal a településen és az ahhoz közel eső közutakon, miközben felnőtteket, gyerekeket szállít. – Akármennyire igyekszem a KRESZ előírása szerint az út jobb oldalára húzódva hajtani, sokszor még a településen belül is olyan tempóval előznek meg, hogy én is megijedek. Sőt, olyankor is belemennek az előzésbe, amikor szembe jön egy kerékpáros. A sofőr elfelejti, mit kockáztat: a ló bármikor megijedhet, a kerékpáros ugyanígy, tehát akár mind a ketten az árokba borulhatunk. Márpedig nem egy zsák krumplit szállítok.
– Nem értem, miért nem oktatják részletesebben a KRESZ-tanfolyamokon, mi a teendő, ha lovaskocsival találkozik az autós – tette hozzá Bokodi István állattartó, aki maga is gyakran jár lovas fogattal a közúton. – Villamossal sem találkozik a sofőrök nagy része – leszámítva azt a négy várost, ahol közlekedik –, mégis alapos részletességgel szerepelnek a villamossal való találkozás esetei az oktatáson, sőt jó eséllyel vizsgán is.
Az évek során mind a kettejükkel történt baleset a gondatlan autósok miatt, sőt olyan is előfordult, amikor egy kamion úgy előzte meg a lovaskocsit, hogy közben a szembejövő, kerékpáron közlekedő nénit a kamion szele valóban az árokba borította. Bokodi István úgy gondolja, a vezetők nagy része jószándékkal vezet, tehát nem azért állnak elő a fentebb említett esetek, mert agresszív a sofőr – bár ilyen is előfordul –, inkább a rohanás, a figyelmetlenség, a meggondolatlanság miatt mennek bele például abba, hogy a lovaskocsi és a szembejövő kerékpáros közé behajtanak, vagy nem elég nagy ívben kerülik a fogatot.
– A másik gyakori nehézség lovaskocsival a kanyarodás. Hiába integetek kanyarodási szándékomat jelezve úgy, hogy szinte leesek a bakról, mégis belekezdenek még az előzésbe az autósok. A lovakat pedig nem lehet hirtelen visszarántani, ha már egyszer elkezdtem velük a kanyarodást. Ha pedig az autós azt látja, hogy a szembejövő lovaskocsi hajtója felemeli a kezét, akkor azt kéri, hogy lassítson, mert az állat ijedős, és balesetveszélyes helyzet is előállhat, ha nem a kellő sebességgel halad el mellette, pláne, ha rá is dudál – mondta el Bokodi István.
– Egy B kategóriás jogosítvány megszerzésénél a KRESZ-oktatáson nem szerepel önálló témakörként a lovaskocsival történő találkozás. A magam részéről az előzésre azért fel szoktam hívni a hallgatók figyelmét. A KRESZ nem ír elő arra vonatkozóan semmit, hogy mekkora távolságot kell betartani előzéskor, csak annyit mond, hogy biztonságos oldaltávolságot. Az előzés kapcsán azt is el szoktam mondani, hogy lovaskocsik esetében indokolt előzéskor csökkenteni a sebességet.
Figyeljünk és vigyázzunk rájuk!
Ám ha napi rendszerességgel nincs szükségünk bizonyos szabályok alkalmazására, azt gyorsan elfelejtjük. Igaz ez nemcsak a lovaskocsis esetekre, de a villamosra vagy a rendőri karjelzésekre is – árulta el Gurabi Ákos KRESZ-oktató, akitől azt is megtudtuk, hogy vizsgán előfordulhat a párhuzamos közlekedés kapcsán kérdés a lovaskocsival való találkozásra vonatkozóan, bár ez ritka. Lovaskocsit egyébként az A1 alkategóriára érvényesített vezetői engedéllyel lehet vezetni, csakúgy, mint segédmotoros kerékpárt, lassú járművet vagy kerti traktort. Mit kérnek az autósoktól a hajtók? Figyeljenek és vigyázzanak rájuk! Előzzenek úgy, hogy a felezővonalat átlépik, így elég hely marad a lovaskocsi mellett, és ha a ló megijed, bemozdul, nem lesz baj. Előzés után pedig ne az állat orra elé vágjon be az autós a sávba.