Már eddig is tartalmazott etanolt az E5-ös motorbenzin, sőt, egyes dízel üzemanyagok is tartalmaztak bioösszetevőt. A döntéshozók az üzemanyagokban a bioösszetevő jelenlétével az ásványi eredetű (fosszilis, nem megújuló) energiahordozó felhasználását kívánják csökkenteni, ezáltal segítve a kitűzött energiastratégiai és klímavédelmi célokat.
Az E5-ös maximum 5% etanolt tartalmazott, és ez az a benzin, amelyet lényegében normál 95-ösként eddig tankoltunk. A januártól bevezetett E10-esben az etanolarány maximum 10%, és érdemes tudni, hogy már 2009-ben kapható volt.
Elsősorban a nyugati országokban elérhető is volt eddig is, de az eladások jóval elmaradtak az E5-öshöz képest. Tehát önmagától nem vált népszerűbbé, aminek az oka lehet, hogy az E10-est tankolva különösebb közvetlen használati előny nem érzékelhető.
A meghibásodási kockázatot esete válogatja. Ökölszabályként a 2008 után gyártott autók a gyártói közlések szerint bírják a növelt mennyiségű etanolt. Ez annak a fent említett ténynek köszönhető, hogy a gyártásukkor már létezett és kapható volt az E10-es, tehát a gyártók számoltak vele. Azonban az általános információ mellett érdemes utánanézni a konkrét autó gépkönyvében, hogy a gyártó erről mint nyilatkozik: az autógyártók tíz év távlatában akkor említik a használati utasításban az E10- est, ha azzal nem javasolják, vagy tiltják az üzemeltetést. Ez azonban nagyon ritka.
Az E10-es általános magyarországi bevezetése kapcsán napvilágot látott autógyártói kommunikációk szerint ismét csak általánosságban az mondható el, hogy a 2000 után gyártott autók java bírja az új összetételű benzint. Ehhez azonban jó műszaki állapot is szükséges, az etanol ugyanis másképp viselkedik, mint a benzin.
Az energiatartalma alacsonyabb, más az illékonysága, és megint más a hatása az anyagokra. 2008 környékén, amikor az E85-ös üzemanyag – amely nagyobb arányban tartalmazta az etanolt, és csak 15%-ban a benzint – számított a jövő üzemanyagának, és megjelent a magyar benzinkutakon is, többen, köztük én is kipróbáltam. Az akkori okoskodások szerint fele-fele keverésaránnyal próbálva az E85-öst, valóban érezhetően esett a teljesítmény és nőtt a fogyasztás az eredetileg tiszta benzinüzemre készült autómban. 20% E85-ös és 80% benzin keverési aránynál a teljesítményesés már nem volt érezhető, a motor járása viszont szebb volt, mint tiszta benzinnel, de egy jó 10% többletfogyasztás maradt. Utánaszámolva ez kb. 17%-os etanol részarányt jelentett az üzemanyagban.
Akkoriban több autógyár is piacra dobott erre az üzemanyagra optimalizált autót. Az ilyen kocsik tiszta benzinnel is vígan üzemeltek, de az üzemanyag-rendszerbe beépítettek egy keverési arányt mérő eszközt, a motorvezérlő elektronika az üzemanyag etanoltartalma alapján állította az előgyújtást és a befecskendezési mennyiséget. Tehát a motorüzemi viszonyokat igazították az etenoltartalomhoz.
Az E10-es etanol aránya mellett így elméletileg valamennyi túlfogyasztással lehetne számolni, de az szinte a mérési hiba kategóriába, illetve a használati jellemzők okozta szórásba esik (télen hidegüzem, nyáron légkondi).
Ez idáig világos, de most jön a nagy kérdés: vajon tönkreteszi-e az autókat, vagy csökkentheti-e a motoralkatrészek élettartamát az E10-es? Nos, nem kell tömeges meghibásodásokra számítani. Viszont az elhanyagoltabb, vagy idősebb autók tulajdonosai számolhatnak azzal, hogy az E10-es intenzívebb oldóhatása miatt az üzemanyag-rendszerből kioldja a koszt, amit előrébb szállítva dugulások léphetnek fel. Az ilyen ellen a leghatékonyabban az üzemanyagszűrő cseréjével lehet védekezni, ez úgyis elhanyagolt téma, különösen a benzines autók esetén. A cserélt, tiszta szűrő 10 000 km megtétele után ellenőrizhető, az állapotából lehet következtetni arról, hogy mosott-e ki az etanol zavaró mennyiségű szennyeződést. Ha igen, ismét ki kell cserélni a szűrőt.
Érzékenyebben érintheti az E10-es az olyan autókat, amelyeket huzamosabb időn át nem használnak. Ezekben már az E5-ös üzemanyagból is kiváltak összetevők, amelyek üzemképtelenné tehetik a benzinpumpát („összeragasztva” a forgó és álló részeket), eltömíthetik a befecskendezőket, vagy a karburátoros autók fúvókáit. Itt két dolog tehető, időnként járatni kell a nem napi használatban lévő autókat, illetve a tudatos, hosszabb leállítás előtt a lehető legkisebb elérhető etanoltartalmú (pl. prémiumbenzin) üzemanyaggal kell feltankolni őket. Az E10-esben lévő nagyobb alkoholtartalom miatt számolni kell továbbá a fokozott korrózióveszéllyel (az üzemanyag-rendszer nem rozsdamentes fém alkatrészei), illetve a műanyag és gumi alkatrészek gyorsabb elöregedésével. Utóbbi hibalehetőségek javarészt a 20 évnél idősebb autókat fenyegethetik.
Etanol
Hogy viselik a kisgépek az E10-es benzint?
Engedjük le a tankot, járassuk szárazra a motort, mielőtt eltesszük a gépet.
