A stuttgarti Porsche Múzeumban kiállított Egger-Lohner Phaeton C.2-es sorsával kapcsolatban muszáj megjegyezni, hogy annak eredetisége nem vita tárgya. Ferdinand Porsche utasítására 1902-ben tárolták azt el azt a “Remise Hernals” nevű helyen, ezt követően pedig 2009-ben bukkan fel újra az autó, ekkor már a Bécsi Műszaki Múzeum gyűjteményének részként. Itt nem tudtak mit kezdeni a járművel, ami csak a raktárban porosodott, ezért 2009-ben több más, régi műszaki tárgyra cserélték azt el, azaz ekkor került magántulajdonba.
Természetesen az állami kézben lévő múzeum nem akarta elkótyavetyélni a több mint egy évszázados, az osztrák technikatörténetben azért jelentős szerepet játszó szerkezetet, ezért arról szakvéleményt készítettek. Egy igazságügyi szakértő alaposan felmérte a járművet, és annak minden egyes porcikájáról fényképeket készített 2009 augusztusában. Ezeken azonban nyoma sincs azoknak a P1 feliratoknak, amely a Porsche gyár szerint azt bizonyítják, hogy ez a konkrét autó volt az első, amelyen maga Ferdinand Porsche dolgozott saját kezűleg. Az autó tehát egy 1898-ban készített Egger-Lohner Phaeton C.2-es, azonban semmi nem bizonyítja, hogy ez a legelső a szériából. A gyár által oly nagyra tartott P1-es beütések tehát valamikor 2009-2014 között kerültek rá a jármű bizonyos alkatrészeire – tehát amikor már magánkézben volt az autó.
“Állítólag Ferdinand Porsche minden saját tervezésű gépébe egy ”P”-t ütött be. Mivel a BMM tulajdonában Ferdinand Porsche más korabeli alkotásai is megtalálhatóak, megvizsgáltuk azokat, és sehol nem találtunk ”P” beütést.” – nyilatkozta Dr. Gabriele Zuna-Kratky, a Bécsi Műszaki Múzeum igazgatója. A szakértői véleményt készítő Karl Eder ehhez annyit tett hozzá, hogy “A kerékagy közepén lévő anya nem olyan markáns vagy fontos alkatrész, amelyet megjelöltek volna, ez már akkoriban is egy tömegtermeléssel készített elem volt.” Wolfgang Porsche ismeretlen összeget fizetett az autóért, valószínűleg nem csak a korát és ahhoz képest egész jó állapotát fizette meg, de a P1-es jelzéseknek tulajdonított renomét is. Hivatalosan nem kommentálják az osztrák Krone Zeitung által közölt 2009-es és 2014-es állapot közötti különbségeket, valószínűleg most dolgoznak azon a stratégián, hogyan lehetne ebből a kínos helyzetből a lehető legkevesebb hitelvesztéssel kimászni, illetve minimalizálni a veszteséget.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!