Ennek köszönhetően bárhogyan is változik az euró, a frank vagy a japán jen árfolyama, ők fix összeggel számolhatnak. Az euró esetében 309, a franknál 256,6, a japán jennél 2,16 forintban rögzítették az átváltási árfolyamot. Komoly bajba kerültek viszont, akik devizában vagy devizaalapon felvett autó-, személyi, folyószámla- vagy áruhitellel rendelkeznek, ugyanis rájuk nem vonatkozott a forintosítás: a svájci frank jelenlegi, hozzávetőlegesen húsz százalékos drágulásával ugyanis a hitelfolyósítási szint nagyjából duplájára emelkedett az alpesi valuta ára.
– Havi húszezer forintról indult hat éve az autóhitel-törlesztésem, decemberben 31 ezret fizettem – állította Gárdos Péter, aki 1,2 millió forintot vett fel annak idején 96 hónapra. – A januári csekket még nem kaptam meg, de szerintem közel negyvenezret kell majd befizetnem…
Az ötvenhárom éves férfi nincs egyedül: a nyilvántartás szerint több mint 110 ezren szembesülnek hasonló problémával, azaz rendelkeznek nem jelzálog fedezetű deviza-autóhitellel, s összesen 154 milliárd forintnyi valutával tartoznak.
Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének (BVKFE) főtitkára szerint esetükben komoly gond, hogy nyolc-tíz év után újautó áron törlesztetik velük jelentősen használt gépkocsijukat.
– Ha nem fizetik pontosan a részleteket, elviszik az autót, ám ettől a tartozásuk megmarad – vélekedett Kovács László –, így aztán jön a végrehajtás, az árverezés. Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat megelégedett a jelzálogalapú hitelek forintosításával, legalábbis a legkisebb jele sem látszik, hogy bármit is tenni akarnának. A Kúria megállapította, a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viseljék, hacsak nem tudják igazolni ennek ellenkezőjét. Pedig nem csak az övék a felelősség.
A BVKFE főtitkára szerint ugyanis az érintettek jelentős része jóhiszeműen, ám kellő információk nélkül vette fel hitelét. Állítja, 2006 januárjában a Bankszövetség tanulmányt adott ki Nem kell félni a devizahitelektől címmel, s hosszútávon nem jósolt jelentős változást az árfolyamokban. Hasonlóképpen nyilatkozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, a bankok pedig ezen iránymutatások alapján hirdették a svájcifrank-hiteleket, s legfeljebb 15 százalékos árfolyam-ingadozást ígértek.
– A következmények ma már ismertek – jelentette ki Kovács László –, ám a lakossági hitelszerződések védelmében mégsem történt semmilyen érdemi intézkedés: az MNB, a felügyeleti szervek, illetve a kormányzat nem kezdeményezte a szerződések felülvizsgálatát, s nem tették lehetővé a szerződések felmondását az ügyfelek részéről, ahogyan a forint- és a devizakonstrukciók közötti átjárást sem. Bár több adósmentő intézkedést hoztak, a szűk réteget érintő 180 forintos végtörlesztés kivételével egyik sem volt megfelelő.
A főtitkár hozzátette, a Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az euróhoz viszonyított 1,2-es átváltási küszöböt, ez minden szakembert megnyugtatott, s senkinek sem jutott eszébe: mi lesz, ha megszűnik a korlátozás? Egyáltalán, voltak erről információik? A svájciak a piaci folyamatokkal indokolták a lépéseiket. A hazai elemzők nem ugyanezeket tanulmányozzák? Mert a lakosság lehet pénzügyi szempontokból tájékozatlan, de a gazdasági kormányzat, a bankvilág nem.
– A lakosság elvárná, hogy a parlament azonnali rendkívüli ülést tartson ebben az ügyben – állította Kovács László –, és olyan intézkedések sorát vezesse be, mely a lakosság kitettségét csökkenti, a piacot megnyugtatja, és az árfolyamokat stabilizálja. A bajbajutott családok száma megduplázódott. És teljesen mindegy, valakit gépjármű- vagy jelzáloghitel miatt árvereznek el…
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
