Laza 56 600 eurót kér az építő ezért a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején gyártott 7-es BMW alapján készült Rolls-Royce utánzatért. Igazság szerint a kocsi elejének átépítése elfogadható minőségben történt, de egy valamiben tévedett az építő. Nem Rolls-Royce, hanem Bentley utánzatot készített.
A jellegzetes hűtőrács, ami mellett oldalanként egy-egy pár kerek fényszóró világít – majdnem tökéletesen lemásolták a Bentley Arnage megjelenését az építők. Mármint szemből. Oldalról nagyon látszik a kiindulási alap, a 7-es BMW, leginkább a változatlanul hagyott ajtóknak és oldalablakoknak köszönhetően. A gagyi felnik se illenek egy ilyen kategóriájú autóhoz, de a legszörnyűbb mégis a hátsó rész, ahol krómozott kéderrel tagolták a hátsó lámpát, és a Rolls-Royce jellegzetes formájú króm csomagtér-díszét is megpróbálták utánozni.
Amiért azonban mégis száraz kukoricán térdepeltetést érdemelnek az építők, az a belső tér. A tisztes használatban patinássá lett vajbőr belsőt ugyanis majdnem teljes egészében változatlanul hagyták. Egyvalamihez nyúltak csak hozzá, a kormány közepére hatalmas méretű, piros hátterű Rolls-Royce matricát ragasztottak. Aki van olyan bátor, hogy megvásárolja az autót, az legalább tíz éven keresztül törheti a fejét azon, megérte-e ez nekem. Az építő ugyanis ennyi garanciát vállal a 1,5 mm-es lemezből kalapált-hajlított átalakított karosszériára.
Amúgy maga a hirdetés (amíg aktuális, itt megtekinthető) tipikus példája annak, hogyan ne hirdessük meg eladó autónkat. Például a vanília-illatú wunderbaumot szedjük le a tükörről, a fényképről nem fog kiderülni, hogy büdös az autó (csak ha ott az illatosító). A fényképeken legyen látható az egész autó, ne vágjuk le az orrát, és ha valaki a valós értékénél sokkal drágábban kíván megszabadulni egy autótól, lehetőleg ne a be nem fejezett melléképület legyen a háttérben.