A rendezvény lebonyolításában az SR Sport Egyesülettel segítő Mulicz László elmondta, hogy a téli időszakra egy kicsit kifullad minden, és a szlalomos szakágban az év végén már nincsenek rendezvények. Az Aréna parkolója viszont kiváló helyszín, és mivel sikerült egyeztetniük a rendezőknek a Veszprém Aréna vezetőségével és a várossal, így megszervezték az Évzáró élményautózást. Kiderült az is, hogy sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint amire előzetesen számítottak. Először 50 nevező jelentkezését akarták csak elfogadni, de végül több mint hatvanan indulhattak.
– Mivel egy bulifutamról van szó, ezért húzni akartunk egy határt, hogy mindenki minél többet mehessen. Itt nincsen időmérés, nincs bójahiba, az a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát. Az autók percenként indulnak kettesével. Két pálya lett kijelölve, amelyeket a hagyományos szlalomelemekkel tűzdeltünk meg – tájékoztat, majd elmondja még, hogy év közben, amikor századmásodperceken múló, éles harcok vannak, akkor nagyon fontos a súly az autókban, ezért a versenyzők nem tudnak beültetni maguk mellé akárkit. Itt, mivel nincs időmérés, beülhettek melléjük a haverok, a rokonok vagy a szponzorok is. Jelentkezőkből pedig ezen a napon nem volt hiány.
Temesvári Miklós, a T&T Szlalom Sport Egyesület elnöke, a program rendezője éppen az egyik futamról érkezve kapcsolódik be a beszélgetésbe, és örömmel konstatálja, hogy tökéletes volt a pálya.
– Nem számítottam ennyi emberre, azt hittem, hogy egy sokkal szelídebb rendezvény lesz. Mindenki ráér, mindenki kikapcsolódik, és ez nagyon jó így – mondja. Megtudom tőle azt is, hogy ismerősök és a társ sportegyesületből sportbírók ülnek és ültek be mellé a nap folyamán. Elárulja azt is, hogy a nagy száguldásban és pörgésben még senki nem lett rosszul, elégedettek az érdeklődők, akik mosolyogva szállnak ki az autóból. Sokan megállapítják azt is, hogy kívülről sokkal durvábbnak tűnik egy-egy menet, mint az autóban ülve, de azért négy-öt pár gumi bánja az élményt a nap végére.
Sulyok Bálintnak mindkét pálya nagyon tetszett, bár mint meséli, a hosszabb az jobban feküdt neki. Az autója egy E36-os BMW, 4000-es blokkal, driftre módosított kormánnyal, gyári, szériamotorral. Bálint az egyike azoknak a pilótáknak, akik igazán odafigyelnek arra, hogy a nézők se unatkozzanak, ezért látványos meneteket produkál, bár ő szerényen csak úgy fogalmaz, hogy tetszik a nézőknek, ahogy megy. Elmondja azt is, hogy nem szeret időre versenyezni, ezért már jó ideje nem a kupákért autózik. Számára fontosabb a látvány, ami sokaknak tetszik. – Nem cifrázom, mindig ugyanúgy megyek. Forgunk, ég a gumi és élvezzük – foglalja össze a lényeget és még hozzáteszi, hogy sajnos nem tud annyi utast elvinni ma, ahányan szeretnének beülni mellé. Az év végi élményautózást kedveli, mert többet mehet, mint egy szlalomversenyen, amit nagyon élvez.
Hock Tamás már tíz futamon túl van, amikor találkozunk. Mint mondja, egyértelmű volt, hogy részt vesz a programon, bár még nem 100 százalékos a keze, mert volt egy csuklóműtétje. Ennek ellenére jó kikapcsolódásnak tartja, mert úgy mehet, ahogy akar. Ráadásul már egy éve nem ült az autójában, viszont jövőre visszatér a Dunántúli Szlalomkupába, ezért eljött gyakorolni. A barátait és a munkatársait autóztatta meg, akik nagyon élvezték a lehetőséget, nem féltek, igaz, végig szótlanok voltak – meséli nevetve.
