Azt akarták bizonyítani a Mississippi State Egyetem diákjai és kutatói, hogy már a mai technológiával is lehetséges akár extra igényeket kielégítő villanymotor autó építése, az egészet pedig egy korábbi diák nagyvonalú pénzadományából finanszírozták – arról hallgatnak, hogy mennyi pénzt költöttek el a fejlesztés során vagy hogy mennyiért tudnák árulni a végeredményt, de hát ez utóbbi nem volt szempont.

Fotó: Hunter Hart, Mississippi State Egyetem

Fontosnak tartották, hogy megtartsák a Toyota GT86-os ikertestvérének, a Subaru BRZ-nek az élvezetes vezethetőségét. A kocsi orrába került a 0,85 literes, kéthengeres hatótáv-növelő (Textron gyártmányú benzinmotor, 100 kW-os YASA generátor), a váltó helyén egy 12,7 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátort helyeztek el, ezt házon belül fejlesztették, egy feltöltéssel mintegy 80 km megtételére elegendő energiát tud tárolni. Hátul két darab elektromotort helyeztek el, ezek egy-egy kereket hajtanak egyszerű fogaskerék-áttételen keresztül.

Nincs differenciálmű, szoftveresen oldották meg a „zárást”, ami akkor történik meg, ha sportosan vezet a sofőr. De nem csak erre képes a fejlett elektronika, például megtanulja, hogy hol tölt rendszeresen a használó, és ha már lemerülés közeli állapotban van a telep, de annyi energia még van, hogy odaérjen, akkor nem indítja be a fedélzeti generátort. A villanymotorok teljesítményét nem árulták el, csak annyit, hogy 5,7 másodperc alatt képes felgyorsulni 96 km/h-s sebességre a villanymotoros Subaru BRZ, ez jobb a benzinmotoros szériaváltozat 6,4 másodperces idejénél. A villanymotoros, hatótáv-növelős változat mindössze 37 kg-mal nehezebb a benzinesnél, ráadásul az összes kényelmi/biztonsági extrafelszerelést is megtartották, szóval nem a használhatóságon spóroltak.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!