Nem igazán jött be a Tata számítása a világ legolcsóbb autójának kifejlesztésével, hiszen a Nano-nak mind a mai napig komoly konkurenciát jelentenek a használt autók, amelyek azonos áron kínálnak sokkal jobb használhatóságot.

Például a költségek alacsonyan tartása miatt az eredeti konstrukciónál a Tata mérnökei elhagyták a csomagtérajtót, a rakteret a hátsó üléstámla ledöntésével lehetett használni. Nem a zsanérokat és a zárat akarták megspórolni ezzel, hanem a tömeget. A Tata Nano Gen X esetén nyitható csomagtérfedél 20 kg-mal növeli a jármű tömegét azáltal, hogy extra merevítéseket kell beépíteni a karosszériába. A raktér alaphelyzetben 110 literes, a robotváltó megrendelésekor azonban 94 literre csökken a térfogat, mert magasabban helyezkedik el a motortér-fedél.

A 624 köbcentis, kéthengeres benzinmotorhoz nem nyúltak, annak továbbra is 38,19 LE/51 Nm a maximális teljesítménye, alapvető változás, hogy immár elektromos a gázpedál, és a motortér- helyett a kocsi orrában található a hűtő. Alapáron 4 fokozatú, kézi kapcsolású váltót adnak, felár ellenében választható az 5 fokozatú váltó, amelyet a Magnetti Marelli által szállított robotizált vezérléssel adnak – a robotváltó 30 kg-mal nagyobb saját tömeget eredményez.

Az első sajtóvisszhangok szerint a továbbfejlesztett Nano Gen X nem valami jól sikerül alkotás, hiszen 765 kg-ra nőtt a tömege, amit bizony érezni is. A négy dobfékes fékrendszerhez nem nyúltak, pedig megfelelő nekifutás után akár a 120 km/órás tempót is képes elérni a kicsi autó. A használhatóságot nagyban növeli, hogy 15 helyett immár 24 literes a benzintank. Hivatalosan még nem közölték a Tata Nano Gen X vételárát, de mindenki 300 ezer rúpia alattira becsüli azt, az 1,255 millió Ft-os vételár negyedével alacsonyabb a legközelebbi vetélytársnak számító Maruti 800-as áránál.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!