A farmotorra való átállás miatt a Škoda gyár választéka erősen beszűkült, a kombi és a roadster csak prototípus-szinten készült el, maradt tehát a kupé, mint a négyajtós egyedüli alternatívája, amelyet két évvel az 1000 MB néven bemutatott limuzin után lepleztek le, a 1966. március 10-én, Genfi Autószalonon. A nyugati vásárlóközönséget és a devizájukat célozták az autóval.

A prototípus még 990 Tudor néven futott, de a sorozatgyártásba már X jelöléssel került az autó. Noha a B oszlopot megszüntették, az A és a C oszlop között nem volt teljesen eltüntethetőek az oldalablakok, mert elöl-hátul elefántfüleket alkalmaztak. A leengedhetetlen hátsó ablakok korában a légcsere luxusát is tudta a kupé… Nem nagyon csökkentették a magasságot, mert meg akarták tartani a tágas, ötszemélyes utasteret, a hátsó panorámaszélvédőhöz igazodó, lendületesebb ívű C oszlopról lehet a legkönnyebben felismerni a kupét.

Hogy ne lassítsa le a farmotoros típus gyártására felépített Mladá Boleslav-i üzemben a termelést, az MBX-eket külön csarnokban, kézi munkával szerelték össze 1966. októberétől kezdődően. Noha alapfelszerelésnek számított a két darab Jikov-karburátor, ami az 1,0 literes motor teljesítményét 52 lóerőre növelte, pár tucat autót egy karburátorral is gyártottak. A 815 kg tömegű kupé csúcssebessége 127 km/h volt, fogyasztása 7,8-8 l/100 km. Már 1967. novemberében megkezdődött a nagyobb motorral szerelt 1100 MBX sorozatgyártása, de 1968 elejéig még készültek 1,0 literes motorral szerelt kupék is.

Az 1000 MBX csak a legmagasabb, De Luxe felszereltséggel volt elérhető, és finoman szólva se volt túlságosan sikeres típus: amíg az 1000 (később 1100) MB-ből 443 156 darabot készítettek, az 1000 és 1100 MBX kupéból 2517-et (1403 és 1114 darab) gyártottak. A Merkur nem forgalmazta ezt a karosszériát, gyűjtőknek köszönhetően ma már több is van belőle Magyarországon.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!