Évekkel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást a BMW és a Toyota, amelynek eredményeként a bajorok a japánok által kifejlesztett tüzelőanyagcellát is átveszik. Mivel a bajorok kínálatában nincs olyan személyautó, amelynek a padlólemeze képes lenne befogadni a hidrogén tárolására szolgáló tartályokat, az X5-ös karosszériában fogják tesztelni a technikát, még az idei év vége előtt az utakra kerülnek az első példányok a tesztelésre szolgáló szériából; a tényleges sorozatgyártásra várhatóan a következő generációnál kerülhet sor.
De ne szaladjunk annyira előre, a két évvel ezelőtt bemutatott tanulmányból most lett valóság, amelyet a müncheni IAA autókiállításon néhányan utasként ki is próbálhatnak majd, ugyanis ilyen autókat fog személyszállításra használni a BMW a különböző helyszínek között. A bajorok szerint az akkumulátoros-elektromos járművek mellett a tüzelőanyagcellás-elektromos autóknak is van létjogosultsága, hiszen gyors az üzemanyag töltése, és ha nem épp kőolajból készítik, a hidrogéngáz tiszta üzemanyag. Ahogy az iX3-as szabadidő-autónál, az iX5 Hydrogen esetén is kék karosszériadíszek jelentik az újdonságot, mivel viszonylag kis szériáról van szó, ezeket jórészt 3D-nyomtatással készítik. A 22 colos felnik kapcsán az is említést érdemes, hogy azokra olyan Pirelli abroncsokat szerelnek, amelyek teljesen megújuló forrásból származnak.
A tüzelőanyagcella kimenő teljesítménye 125 kW, ez egy puffer-akkumulátort tölt, amelybe lassításnál a hajtómotorok is küldenek energiát, a kétmotoros hajtás csúcsteljesítménye 374 lóerő; ezt ugye addig tudja a rendszer, amíg van energiafelesleg az akkumulátorban, tartósan 170 lóerő a maximum, ami bőven elég hosszú távú autópályázáshoz. Karbonból készítik azt a két tartályt, amiben 700 bar-os nyomáson 6 kg hidrogéngázt tud magával vinni a BMW iX5 Hydrogen, azt nem árulták el, hogy ez mekkora hatótávolságot tesz lehetővé, de azt igen, hogy 3-4 perc alatt megvan az utántöltés és lehet is folytatni az utazást.