Kilenc szereplő – köztük egyedüli autógyártóként a Volvo Cars – az Európai Unió pénzügyi támogatásával kifejlesztettek egy olyan megoldást, amelynél a könnyű műanyag szerkezeti elemeket energiatárolásra lehet használni. A szénszálerősítéses műanyag elemekben nanotechnológiás akkumulátornak és kondenzátornak alakítanak ki helyet.

Most egyedül arra koncentráltak a fejlesztők, hogy az akkumulátorok két hátrányát, a nagy méretet és a nagy tömeget kiküszöböljék; a 3,5 éven át zajló kutatás során nem jutott idő/pénz a kapacitás növelésére. A megoldás ennek megfelelően leginkább hibrideknél lehet életképes, ahol nem kellene külön helyet szorítani a legfeljebb pár tíz kilométer megtételére elegendő energiát tárolni képes akkumulátornak, hanem azt például az új technológiával készült cserélhető karosszériaelemekbe lehetne „rejteni”. A tetőlemez is jó ilyen célra, de ha például már üvegtetőt/napfénytetőt kér az ügyfél, rögtön kisebb kapacitású akkumulátort kap.

Egy Volvo S80-as karosszériáját építették át az új technológiával készült műanyag energiatároló karosszériaelemek segítségével, úgy alakítva ki az energiatároló kapacitást, hogy se az utastér, s a csomagtér mérete nem csökkent, és nem kellett drágán új szerszámokat készíteni a padlólemez átalakításához. Ráadásul a megoldással a normál, 12V-os autó-akkumulátor is kiváltható, hiszen nem csak az autó hajtására, de bármelyik, fedélzeten lévő elektromos berendezés hajtására felhasználható az energia. Kérdés, mennyire veszélyes például egy balesetnél, hogy netán szikrázik a zárlatot kapott, megsérült akkumulátor/kondenzátor, és a decentralizált energiatárolás megnehezíti például ütközés után az autó áramtalanítását is.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!